Az Európai Uniónak ki kell bővítenie és be kell olvasztania Ukrajnát a struktúrájába – érvelt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2023-as beszédében. A tisztviselő azt állította, hogy a lépéshez nem feltétlenül lenne szükség az Európai Unió alapszerződéseinek módosítására.
Von der Leyen a franciaországi Strasbourgban, az Európai Parlamentben szerdán elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Brüsszel előtt az a történelmi feladat áll, hogy „befejezze az uniót”, majd kijelentette, hogy „Ukrajna jövője az unióban van”.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU „nem engedheti meg magának, hogy európai polgártársait hátrahagyja”, nyilvánvalóan az ukránokra utalva.
„Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az Uniónkat” – zárta mondandóját a tisztviselő.
Von der Leyen szerint Ukrajna esetleges csatlakozása még az európai egyezmény és szerződések módosítása előtt megvalósulhatna.
A Bloomberg szerdán azonban névtelen uniós forrásokat idézve arról tájékoztatott, hogy egyes tagállamok aggályokat táplálnak az EU esetleges túlterjeszkedése miatt, ha Ukrajnát befogadják és erőforrásokat irányítanak felé. A cikk azt is megjegyezte, hogy a csatlakozni kívánó országok korrupciójával kapcsolatos aggodalmak is elhangzottak.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szeptember elején a Politico című lapnak nyilatkozva óvott Ukrajna csatlakozásának felgyorsításától, mondván, hogy ez veszélyeztetheti az EU hitelességét a Kijevnél régebb óta várakozó más, a csatlakozásra esélyes országok szemében, ami „geostratégiai katasztrófához” vezethet.
Eközben Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a múlt héten az amerikai állami irányítású Voice of America című lapnak azt mondta, hogy „két év elegendő lenne a teljes felkészültséghez” Kijev tagságára. Országát az egyik „legjobban felkészült országként jellemezte az EU-csatlakozásra”.
A múlt hónap végén Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője azt mondta, hogy a blokknak „fel kell készülnie egy olyan bővítésre, amely tíz új taggal bővítheti az Európai Uniót”, és különösen Ukrajnát emelte ki.
Kijev hivatalosan 2022 február végén kérte az uniós tagságot, néhány nappal azután, hogy Oroszország hadműveletet indított az országban, és nem sokkal később a szomszédos Moldova is követte a példáját. Az Európai Tanács néhány hónappal később mindkét országnak megadta a tagjelölti státuszt.
Az uniós vezetők várhatóan az Európai Politikai Közösség október 5-i, a spanyolországi Granadában tartandó ülésén, valamint az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozóján vitatják meg a blokk esetleges bővítését.
