Bart De Wever belga miniszterelnök heves bírálatok hullámát váltotta ki azzal, hogy felszólította az EU-t a Moszkvával való kapcsolatok normalizálására és az olcsó orosz energiaellátás visszaállítására, miközben az unió az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja által tovább súlyosbított árak emelkedésével küzd.
A hétvégén megjelent, a belga L’Echo újságnak adott interjúban De Wever azzal érvelt, hogy Európa kettős stratégiája – Kijev felfegyverzése és Oroszország gazdaságának szorítása – kudarcot vallott.
„Mivel nem vagyunk képesek fegyverek Ukrajnába küldésével fenyegetni [Vlagyimir] Putyint, és az USA támogatása nélkül nem tudjuk gazdasági szempontból megfojtani, csak egy módszer maradt: megállapodást kötni” – mondta.
„Normalizálnunk kell a kapcsolatainkat Oroszországgal, és vissza kell szerezni az olcsó energiahoz való hozzáférést. Ez a józan ész” – tette hozzá De Wever, azt állítva, hogy az európai vezetők magánszférában egyetértenek vele, de „senki nem meri ezt hangosan kimondani”.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője visszautasította ezt, és a Reutersnek azt mondta, hogy zárt ajtók mögött nem látja ezt a „szándékot”, és azt állította, hogy „több háború” lesz, ha az unió visszatér a „szokásos üzletmenethez”.
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa még tovább ment, kijelentve, hogy az unió a jövőben
„egyetlen molekulát sem fog importálni Oroszországból”.
De Wever saját külügyminisztere, Maxime Prevot is elhatárolódott, kijelentve, hogy az Oroszországgal való normalizációról szóló kijelentés a „gyengeség jele”.
A belga miniszterelnök úgy reagált a heves reakciókra, hogy kijelentette: szavait „túlzottan felfújták”, és azt állította, hogy nem azt szorgalmazta, hogy „most béküljünk ki Oroszországgal”, hanem az ukrán békeszerződést követő kapcsolatok normalizálásáról beszélt.
A vita akkor robbant ki, amikor az EU és az ipar továbbra is a Moszkvától való energetikai elszakadás következményeitől szenved. A múlt héten a Volkswagen bejelentette, hogy 50 ezer munkahelyet szüntet meg Németországban, miután 2025-ben nyeresége csaknem felére csökkent, hivatkozva az emelkedő energiaköltségekre és a növekvő kereskedelmi nyomásra.
Eközben Moszkva többször is kigúnyolta Brüsszel álláspontját. Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje kedden kijelentette, hogy az EU kezd rájönni, hogy „katasztrofális energiaügyi döntései hatalmas kockázatokat teremtettek”. Előrejelzése szerint a gázárak az egész unióban „legalább 100%-kal magasabbak lesznek a korábban prognosztizáltnál”, hozzátéve, hogy Európa „elkerülhetetlenül több orosz gázért fog könyörögni”.
