Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén egy évvel meghosszabbította azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket az unió azért vezetett be, mert Oroszország népszavazást követően újraegyesült a Krím félszigettel és Szevasztopollal. A tanács sajtóközleményéből kiderül, hogy a szankciók 2016. június 23-ig maradnak érvényben.
A szankciók értelmében a Krímből és Szevasztopolból származó semmilyen árut nem lehet importálni az Európai Unióba, az unió egyetlen állampolgára és egyetlen, az unióban bejegyzett cég sem vásárolhat ingatlant vagy vállalatot a félszigeten, finanszírozást sem kaphatnak az unióból az ottani cégek, és semmilyen ehhez kapcsolódó szolgáltatás sem nyújtható.
A büntetőintézkedések a turizmust is érintik; európai turistahajók csak vészhelyzetben köthetnek ki a Krímen, más esetben nem.
A szankciók exportkorlátozásokat is tartalmaznak. Krími cég nem kaphat az unióból olyan felszereléseket, amelyek a közlekedési, távközlési vagy energiaszektorhoz köthetőek, és nem vásárolhat az unióból olyan eszközöket, amelyek kőolaj-, földgáz és egyéb ásványi kincsek feltárásához vagy kitermeléséhez szükségesek.
2014 márciusában a Krím félsziget és Szevasztopol lakói népszavazás keretében nyilvánították ki akaratukat arról, hogy újraegyesülnének Oroszországgal. A szavazók elsöprő többsége 96% voksolt a csatlakozás mellett.
Szerdán a tagállamok uniós nagyköveteinek arról sikerült konszenzusra jutniuk, hogy fél évvel hosszabbítják meg azokat a gazdasági szankciókat, amelyeket Oroszország ellen vezettek be tavaly nyáron. Ezek az orosz védelmi, pénzügyi és energiaszektort érintik. Azt a döntést hétfőn a külügyminiszterek tanácsa hagyhatja jóvá formálisan.
