Kaja Kallas, az EU új külügyi vezetője kijelentette, hogy a szankciók egyike azon „lehetőségeknek”, amelyeket az unió mérlegel, miután Grúzia befagyasztotta a Brüsszellel folytatott csatlakozási tárgyalásokat, és feloszlatja az EU-párti tüntetéseket.
Tbilisziben csütörtök óta tombolnak a tüntetések, amikor Irakli Kobakhidze miniszterelnök bejelentette, hogy 2028-ig befagyasztja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, mivel Brüsszel „folyamatosan zsarolja és manipulálja” Grúzia belpolitikáját. A szombati tüntetésen a demonstrálók tűzijátékot lőttek és Molotov-koktélokat dobáltak a rohamrendőrökre, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak, és több embert letartóztattak.
Kallas vasárnap Ukrajnában újságíróknak nyilatkozva a tüntetők oldalára állt. „Egyértelmű, hogy a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazása elfogadhatatlan, és a grúz kormánynak tiszteletben kell tartania a grúz nép akaratát” – jelentette ki.
„Ha az Európai Unióról van szó, akkor ez egyértelműen következményekkel jár a Grúziával való kapcsolatunkra nézve” – folytatta.
Kallas elmondta, hogy bemutatta az uniós tagállamoknak a grúziai helyzet kezelésére vonatkozó „lehetőségek” listáját, beleértve a gazdasági szankciókat is.
„Különböző lehetőségeink vannak” – mondta. „De természetesen megállapodásra kell jutnunk”.
Kobakhidze Grúz Álom pártja, amely a múlt havi parlamenti választásokon a szavazatok közel 54%-át szerezte meg, stabil kapcsolatokat támogat mind az EU-val, mind Oroszországgal. A nyugatbarát ellenzéki pártok, valamint Grúzia francia származású elnöke, Salome Zourabichvili nem voltak hajlandók elismerni a szavazás eredményét.
Zourabichvili mandátuma ebben a hónapban lejár, de nem hajlandó távozni hivatalából, amíg a választásokat meg nem ismétlik.
Ajánló
Kobakhidze a legújabb polgári zavargásokért az „uniós politikusokat és ügynökeiket” tette felelőssé, azzal vádolva a Nyugatot, hogy egy olyan puccsot próbál megszervezni, mint az Egyesült Államok által kezdeményezett Majdan-forradalom, amely 2014-ben megbuktatta Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökét. Az év elején Kobakhidze azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy merénylettel fenyegette meg őt egy olyan törvény elfogadása miatt, amely arra kényszeríti azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják, hogy külföldi ügynökként regisztráltassák magukat.
Kallas vasárnap lépett hivatalba, a veterán uniós diplomata, Josep Borrell helyére. A korábban Észtország miniszterelnökeként tevékenykedő Kallas a lelkes oroszellenes politikájáról és retorikájáról ismert, és többször felszólított Moszkva elleni további szankciókat és több katonai támogatást a kijevi rezsimnek. Vezetése alatt Észtország lett az első uniós ország, amely jóváhagyta a befagyasztott orosz vagyon elkobzására és Ukrajna számára „kompenzációként” történő felhasználására irányuló mechanizmust.
Oroszország az év elején elfogatóparancsot adott ki Kallas ellen, mivel Észtországban a második világháborús szovjet emlékművek megsemmisítésére tett erőfeszítéseket.
