Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja az uniós tagállamokat, hogy nagyszabású szankciókat vezessenek be a grúz hatóságok, bírák és újságírók ellen.
A dokumentum mellett 400 képviselő szavazott, 63 ellene, további 81 pedig tartózkodott.
„Az Európai Parlament felszólítja az EU Tanácsát és a tagállamokat, különösen a 25 országot (Magyarország és Szlovákia kivételével. – a szerk.), hogy kétoldalú és összehangolt alapon, azonnali és célzott személyi szankciókat vezessenek be Bidzina Ivanishvili, családja és vállalatai ellen, valamint fagyasszanak be minden vagyont az EU-ban a grúziai politikai folyamat romlásában játszott szerepe miatt” – áll a szövegben.
Az EP külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásai ajánlás jellegűek, és nem kötelező érvényűek az uniós intézményekre vagy az uniós tagállamokra nézve.
A dokumentum javasolja továbbá, hogy korlátozásokkal sújtsák azokat, akik „felelősek a demokráciától való eltávolodásért, a választási csalásért, az emberi jogok megsértéséért, valamint a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért” Grúziában, többek között:
Irakli Kobakhidze, kormányfőt;
Shalva Papuashvili-t;
Ajánló
Vakhtang Gomelauri-t;
Kaha Kaladze, Tbiliszi polgármestere és a kormányzó Grúz Álom párt főtitkárát;
Irakli Garibashvili, a Grúz Álom párt elnökét.
Az állásfoglalás emellett szankciókat követel a bírák, különösen a grúz alkotmánybíróság, a bűnüldöző szervek képviselői, valamint a „pénzügyi bűnrészesek” ellen.
„A kormánypárti médiumok, köztük az Imedi, a Pos TV és a Rustavi 2 tulajdonosai ellen, a dezinformáció terjesztésében játszott szerepükért és a közvélemény manipulálására tett kísérletekért a kormánypárt tekintélyelvű uralmának megőrzése érdekében” – olvasható az uniós dokumentumban.
A képviselők emellett arra kérik az Európai Bizottságot és a külügyi szolgálatot, hogy a „demokratikus visszahatás” miatt vizsgálja felül a Grúziával való kapcsolatokat, valamint az EU és Grúzia közötti társulási megállapodást.
„Tekintettel arra, hogy az önjelölt grúz hatóságok megsértették az általános elveket <…> jelzi, hogy a kötelezettségek nem teljesítése a gazdasági együttműködés és az e megállapodás által biztosított kiváltságok feltételes felfüggesztéséhez vezethet” – áll a dokumentumban.
Felszólítja továbbá az Európai Bizottságot, hogy azonosítsa „a jelenlegi önkényuralmat támogató oligarchikus érdekek szempontjából releváns gazdasági ágazatokat”, hogy aztán dönthessen a gazdasági szankciókról.
Az Európai Parlament figyelmeztette Tbiliszit, hogy „az európai integrációtól és a demokráciától való eltávolodás” az EU-val való kapcsolatok romlásához és korlátozó intézkedésekhez vezethet.
„Bármi, ami nem vezetne a demokratikus normák teljes helyreállításához, a kapcsolatok további romlását vonná maga után, lehetetlenné tenne minden lépést az EU-tagság felé, és további szankciókhoz vezetne <…> Az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki Oroszország növekvő befolyása miatt az országban, valamint a kormánynak <…> az Oroszországgal való közeledés és együttműködés politikájának folytatására irányuló lépései miatt <…> elítéli a növekvő nyugatellenes és ellenséges retorikát” – áll az állásfoglalásban.
Mi történik Grúzia és az EU között?
Grúziában tavaly október 26-án tartottak parlamenti választásokat. A választásokat a kormányzó Grúz Álom párt nyerte, amely a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg. Négy nyugati finanszírozású ellenzéki politikai erőt is beválasztottak a legfelsőbb törvényhozó testületbe, de közölték, hogy nem ismerik el a szavazás eredményét, és tiltakozásra szólították fel támogatóikat.
Ajánló
Emellett a grúz kormánypárt két törvényt fogadott el: „A családi értékekről és a kiskorúak védelméről”, más néven az LMBT propagandát tiltó törvényt, valamint „A külföldi befolyás átláthatóságáról”, más néven a külföldi ügynökökről szóló törvényt.
Az EU bírálta ezeket a lépéseket, és követelte, hogy Tbiliszi helyezze hatályon kívül őket, és azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a csatlakozási folyamatot, megvonja a pénzügyi támogatást és leállítja az ország állampolgárai számára a vízumliberalizációt.
