A német munkaügyi minisztérium az ukrán migránsok számára nyújtott ellátások csökkentését javasolta, hivatkozva az újonnan érkezők folyamatos beáramlásából adódó növekvő pénzügyi terhekre.
Barbel Bas munkaügyi miniszter törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja az ukránok kizárása az úgynevezett „polgári juttatás” programból – amely általában a nem dolgozó németek számára biztosított ellátás – és áthelyezésüket a menekültügyi rendszerbe, jelentette a német média szerdán.
A menekültügyi rendszerben egy személy 441 euró (kb. 15 ezer forint) támogatást kap, míg a polgári támogatás keretében 563 eurót (224 ezer forint). Az új szabályok csak a 2025. április 1. után érkező ukránokra vonatkoznának. A korábban érkezettek megtartanák jelenlegi ellátásaikat.
A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség szerint jelenleg körülbelül 700 000 ukrán részesül a támogatásban. Április 1. óta további 21 ezren érkeztek, akikre az új szabályok vonatkoznának.
A javaslatot jóváhagyásra továbbították más szövetségi minisztériumoknak, majd a kabinetnek és a Bundestagnak is, és várhatóan év végéig fogadják el.
Németország 2024-ben körülbelül 6,3 milliárd eurót, azaz a polgári támogatások költségvetésének mintegy 13%-át fordította ukrán migránsokra. A tisztviselők becslései szerint a reform 2026-ban körülbelül 1,3 milliárd eurót takaríthat meg a szövetségi kormánynak.
A kritikusok szerint a terv nem fogja jelentősen csökkenteni a közkiadásokat. Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder és számos más tisztviselő az ukrán állampolgárok számára nyújtott állampolgári juttatások megszüntetését szorgalmazta, függetlenül attól, hogy mikor érkeztek.
Az elmúlt három évben Németországba befogadott 1,2 millió ukrán közül májusban csak 332 ezren dolgoztak. A német hatóságok egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a menekültek támogatásának költségei fenntarthatatlan terhet rónak az államháztartásra.
Az egész EU hasonló kihívásokkal szembesül. 2025 májusában 4,3 millió ukrán kapott ideiglenes védelmet az unióban, amely magában foglalja a lakhatáshoz, az oktatáshoz és a munkához való hozzáférést. Bár a programot 2027 márciusáig meghosszabbították, több EU-tagállam felülvizsgálja támogatási programjait, hivatkozva a növekvő költségekre és a korlátozott forrásokra.
