A Fehér Ház felfüggesztette négy MQ-1C Gray Eagle harci drón Kijevnek történő tervezett értékesítését, mert attól tart, hogy a technológia orosz kézbe kerülhet – jelentette pénteken a Reuters az ügyet ismerő névtelenséget kérő személyekre hivatkozva.
A jelentés szerint az eladást a Fehér Ház eredetileg jóváhagyta, de később a Pentagon Védelmi Technológiai Biztonsági Igazgatósága (DTSA), amelynek feladata, hogy a nagy értékű technológiát távol tartsa az ellenségtől, figyelmeztetést adott ki.
A tisztviselők állítólag aggódtak amiatt, hogy a drón radar- és megfigyelőberendezései az oroszok birtokába kerülhetnek. A kérdést eddig figyelmen kívül hagyták, de a múlt hét végén egy Pentagonban tartott megbeszélésen felmerült a téma – írja a Reuters.
Egy forrást idézve azt mondták, hogy a radart és az érzékelőket most potenciálisan le lehetne cserélni valami „kevésbé kifinomultra”, hogy az eladás létrejöhessen, de ez akár hónapokig is eltarthat.
A Gray Eagle az amerikai hadsereg MQ-1 Predator támadó drónjának legújabb változata, amelyet széles körben használtak légicsapásokhoz a Közel-Keleten. A Predatorhoz hasonlóan a Gray Eagle is képes Hellfire rakéták hordozására.
A tervezett eladást még június elején jelentették be, de az USA hivatalosan nem erősítette meg a hírt.
A késedelemről szóló jelentés akkor érkezett, amikor Ukrajna továbbra is arra ösztönzi a Nyugatot, hogy szélesítse ki és gyorsítsa fel az orosz offenzíva kivédésére szolgáló fegyverek szállítását.
„Ha úgy gondolják, hogy veszítenünk kellene, csak mondják meg egyenesen: ‘Azt akarjuk, hogy veszítsenek’. Akkor majd megértjük, hogy miért adnak nekünk ilyen típusú fegyvereket” – mondta hétfőn a New York Timesnak Mihail Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója.
Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a Donyecki és Luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
