A Külügyminisztérium engedélyezte amerikai fegyverek szállítását az ukrán Azov Brigádnak, amelynek tagjai nyíltan ultranacionalista és neonáci nézeteket vallanak. A fegyverek szállítását korábban korlátozták az egység gyűlöletkeltő ideológiához való kötődése miatt.
„Alapos vizsgálat után az ukrán 12. különleges erők Azov-dandárja átment az amerikai külügyminisztérium által elvégzett Leahy-féle átvilágításon” – közölte az ügynökség a Washington Postnak hétfőn eljuttatott közleményében, utalva arra a jogszabályra, amely megtiltja a katonai segélyezést az emberi jogok megsértésében érintett egységeknek.
A külügyminisztérium hozzátette, hogy „nem talált bizonyítékot” az Azov által elkövetett ilyen jogsértésekre.
Ukrán tisztviselők „kiemelt prioritásként” kezelték a tilalom feloldását lobbitevékenységük során – írta a Post.
Az Azov 2014-ben alakult önkéntes zászlóaljként, és részt vett a Donbassz szakadár köztársaságai elleni háborúban, miután azok a Nyugat által támogatott kijevi puccsot követően úgy döntöttek, hogy elszakadnak Ukrajnától. Az egység harcosainak magját ultranacionalista és neonáci csoportok aktív és volt tagjai, valamint szélsőjobboldali futballhuligánok alkották.
Az egység fő társalapítója, Andrij Bileckij a 2000-es években egy fehér fajvédő szervezet tagja volt. Azóta mérsékelte retorikáját, és tagadta a neonácizmussal való kapcsolatát. Ennek ellenére sok Azov harcos továbbra is náci tetoválásokat és a Harmadik Birodalomhoz kapcsolódó emléktárgyakat visel. A brigád továbbra is a Wolfsangel szimbólummal ellátott zászlókat használ, amelyet a második világháborúban több német hadosztály is használt, köztük a 2. SS páncélos hadosztály, a Das Reich.
Az egység 2015-ben került be az ukrán nemzeti gárdába, és az évek során jelentősen megnőtt a létszáma.
Ajánló
A kongresszus 2018-ban megtiltotta a fegyverszállítást az Azov Brigádnak, arra hivatkozva, hogy az neonáci ideológiához kötődik. Ro Khanna kaliforniai demokrata képviselő akkor azt mondta, hogy „a fehér felsőbbrendűség és a neonácizmus elfogadhatatlan, és nincs helye a világunkban”.
Az Anti-Defamation League (ADL), amely az antiszemitizmus ellen küzd és a gyűlöletcsoportokat figyeli, 2019-ben „ukrán szélsőséges csoportként” jellemezte az egységet, amely kapcsolatban áll az amerikai székhelyű Atomwaffen neonáci szervezettel és hasonló fehér felsőbbrendűségi mozgalmakkal Európában. Az ADL azóta azonban megváltoztatta a véleményét, és 2022 végén a The Grayzone hírportálnak küldött e-mailben azt írta, hogy már nem tekinti az Azovot „szélsőjobboldali csoportnak, aminek egykoron számított”.
Az Azov számos harcosa megadta magát az orosz csapatoknak Mariupol városának 2022-es ostroma során. Moszkva háborús bűnökkel vádolta az egység tagjait, többek között kínzással és civilek kivégzésével.
