Belorusz visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán vezető állítását, miszerint Alekszandr Lukasenko elnök bocsánatot kért tőle az Oroszországgal zajló konfliktus kezdeti napjaiban folytatott telefonbeszélgetés során. Zelenszkij az amerikai Lex Fridman podcasternek adott háromórás interjúban tette megjegyzéseit, amelyet vasárnap tettek közzé.
Oroszország a konfliktus első hónapjaiban belorusz területet használt fel csapások indítására és csapatok szállítására a Kijev melletti területekre. Fridmannak nyilatkozva Zelenszkij azt állította, hogy Lukasenko „bocsánatot kért tőle a háború első napjaiban” folytatott telefonbeszélgetés során.
„Azt mondta: ‘Nem én voltam. A rakétákat az én területemről indították. Putyin indította őket’. Ezek voltak a szavai. Vannak tanúim” – mondta Zelenszkij.
Lukasenko szóvivője, Natalja Ejszmont szerint a 2022-es telefonhívás csak a belorusz vezető legkisebb fiának, Nyikolajnak „érzelmi reakciója” miatt történt, akinek megvolt Zelenszkij személyes telefonszáma.
„A beszélgetés lényege a következő volt. Legfőképpen az, hogy elnökünk azt mondta, hogy Ukrajna területén, Zelenszkij területén konfliktus tört ki, és hogy a halálesetekért végül neki, mindenki másnál jobban, neki kell majd viselnie a felelősséget” – mondta Ejszmont az RBK orosz hírcsatornának.
„Ezért szólított fel elnökünk tárgyalásokra” – tette hozzá. „Belorusz elnöke nem kért bocsánatot Zelenszkijtől, egyszerűen azért, mert nem volt miért bocsánatot kérnie” – mondta Ejszmont.
Moszkvát és Minszket kölcsönös védelmi paktum köti össze. Oroszország 2022 óta további erőket telepített és nukleáris fegyvereket állomásoztatott Beloruszban, a Nyugattal Ukrajna miatt kialakult feszültségre hivatkozva.
Ajánló
Lukasenko nyilvánosan kiállt Oroszország mellett, 2023-ban azt mondta, hogy Ukrajna provokálta ki az ellenségeskedéseket. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy Belorusz nem részese a konfliktusnak.
2022 elején Belorusz adott otthont az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások három fordulójának. A tárgyalások 2022 tavaszán, egy sikertelen törökországi csúcstalálkozó után megszakadtak. Azóta mindkét fél irreális követelésekkel vádolja egymást.
