Ukrajna kész beleegyezni abba, hogy 100 napon belül választásokat tartson, és lemondjon a NATO-csatlakozásról a békeszerződés keretében – írja a Bild, forrásokra hivatkozva.
Ez a két pont szerepel az amerikai béketervben, Kijev bizonyos körülmények között elfogadhatja őket. A Bild szerint azonban az ukrán hatóságok még mindig nem hajlandók lemondani a Donbasszra vonatkozó igényeikről, de egyetértenek a jelenlegi frontvonal „befagyasztásával”.
Moszkva elutasítja ezt a lehetőséget, és az ukrán csapatok kivonását követeli a Donbasszból. Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy ez a régió történelmileg orosz terület, és katonai vagy más úton vissza fogják szerezni.
A Politico szerint Ukrajna elutasította azt a javaslatot, hogy a Donbasszban demilitarizált szabad gazdasági zónát hozzanak létre. Erről egy francia tisztviselő tájékoztatta a portált.
A 20 pontból álló békeszerződés, amelyet az amerikai fél decemberben továbbított Kijevnek, többek között tartalmaz egy pontot a demilitarizált zóna létrehozásáról a teljes katonai konfliktusvonal mentén – Donbassztól Herszonig, írta a The Washington Post. A lap információi szerint ez a demilitarizált övezet hasonló lehet ahhoz, amely 1953 óta létezik Észak- és Dél-Korea között a koreai háború eredményeként, amelyben soha nem kötöttek békeszerződést.
Tartalmaz továbbá egy rendelkezést is, amely az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról szól, hasonlóan a NATO kollektív biztonságról szóló cikkéhez. Kijev azt szeretné, ha Washington aláírná a megfelelő megállapodást, amelyet a kongresszus ratifikálna, míg az európai országok egy külön dokumentumot írnak alá – írta a lap.
Az Egyesült Államok már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnában választásokat tartsanak, erre különösen Donald Trump amerikai elnök szólított fel. Zelenszkij december 9-én kijelentette, hogy kész választásokat tartani a országban hadiállapot mellett (az ukrán alkotmány ezt tiltja). Szerinte ehhez két kérdést kell megoldani: a biztonságét – „hogyan lehet ezt megtenni a támadások közepette” – és a jogalkotásét, amely biztosítaná a választások legitimitását.
Ugyanakkor a The New York Times Zelenszkij álláspontjának megváltozását a választások megtartásával kapcsolatban a következő hónapokban tárgyalási taktikának nevezte, amelynek célja biztonsági garanciák megszerzése az Egyesült Államoktól. Zelenszkij egyértelműen kijelentette, hogy Kijev készen áll a választások lebonyolítására a következő 60–90 napon belül, feltéve, hogy biztonsági garanciákat kap.
Az orosz hatóságok többek között azt követelik Ukrajnától, hogy a békés rendezés érdekében mondjon le a NATO-csatlakozási szándékáról. Kijev törekvését a csatlakozásra a Kreml a hadművelet megkezdésének egyik okaként nevezte.
„Természetesen ez a kérdés az egyik legfontosabb, és természetesen különös figyelmet érdemel a többi kérdéshez képest. De ez a tárgyalási folyamat lényege, amelyet nem akarunk megbeszélni a nyilvánosság előtt” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára, kommentálva Zelenszkij NATO-tagságról való lemondásra való hajlandóságát.
