Az Egyesült Államokat „nagyon aggasztja”, hogy Oroszország fontolóra veheti atomfegyverek bevetését – mondta Antony Blinken leköszönő külügyminiszter a Financial Timesnak adott, szombaton megjelent interjújában.
Kijelentését a Moszkva állítólagos nukleáris fenyegetésére vonatkozó kérdésekre adott válaszként tette, nyilvánvalóan a nukleáris doktrínájában tavaly végrehajtott változtatásokra utalva.
Oroszország azt követően jelentette be nukleáris doktrínájának frissítéseit, hogy Ukrajna nyugati támogatói, köztük az Egyesült Államok, arról tanácskoztak, hogy engedélyezzék-e Ukrajnának, hogy külföldön gyártott fegyverekkel csapást mérjen mélyen Oroszországon belüli célpontokra.
Novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a doktrína módosításait, kibővítve azon feltételek listáját, amelyek nukleáris választ válthatnak ki. A frissítések olyan forgatókönyveket tartalmaznak, amelyek szerint egy nem nukleáris állam vagy államcsoport által elkövetett, egy nukleáris állam által támogatott agresszió „közös támadásnak” tekinthető. A dokumentum azonban a nukleáris fegyvereket „szélsőséges és kényszerű intézkedésnek” nevezi, és hangsúlyozza, hogy Moszkva célja a katonai konfliktusokhoz – beleértve a nukleáris konfliktusokat is – vezető feszültségek megelőzése.
Blinken szerint Washington úgy tekint a változtatásokra, mint amelyek növelik a nukleáris eszkaláció kockázatát.
„Még ha a valószínűség 5-ről 15 százalékra is nőtt, amikor nukleáris fegyverekről van szó, semmi sem súlyosabb” – jelentette ki Blinken. Korábban „felelőtlenségként” bírálta Oroszországot a doktrína frissítésére vonatkozó terveit, amikor először tavaly szeptemberben bejelentették azt.
Blinken azt is állította, hogy Kína befolyásolhatta Oroszországot abban, hogy ne használjon atomfegyvereket.
„Okunk van azt hinni, hogy Kína elkötelezte magát Oroszország mellett, és azt mondta: „Ne menjetek el odáig”” – mondta. Blinken felvetette, hogy Kína hasonlóan cselekedhetett, amikor az USA azzal vádolta Oroszországot, hogy atomfegyverek űrbe történő telepítését tervezi, amit Moszkva „álhírnek” minősített.
Moszkva rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával. Orosz tisztviselők többször is kijelentették, hogy az ilyen fegyverek alkalmazását „végső megoldásnak” tekintik. A doktrína novemberi frissítése után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva „határozottan kiáll amellett, hogy mindent megtesz egy nukleáris háború megelőzése érdekében”. Hozzátette, hogy Oroszország arzenálját az agresszióval szembeni elrettentésnek és a nukleáris konfliktus megelőzésének eszközének szánja.
A Kreml ugyanakkor már régóta hangoztatja, hogy az amerikai haderőnövelés és a nukleáris rakéták globális telepítése arányos választ válthatna ki. A múlt hónapban Oroszország és Belorusz biztonsági szerződést írt alá, amely bebetonozta az orosz nukleáris képességű Oresnyik hiperszonikus rakétarendszerek jövő évi Beloruszba telepítésének tervét. A rakéták, amelyeket Moszkva szerint a meglévő nyugati védelmi rendszerek nem tudnak elfogni, perceken belül képesek elérni célpontokat Európa-szerte.
