Az Európai Unió nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy enyhítse az orosz Gazprombankkal szembeni szankciókat, amelyet a közelmúltig az unió tagjai az orosz földgázért való fizetésre használtak – írta pénteken a Bloomberg.
A Gazprombank volt az utolsó orosz bank, amely megtartotta hozzáférését a SWIFT bankközi üzenetküldő rendszerhez, de Washington a múlt hónapban szankcionálta, ami megakadályozta, hogy további gázszállítási kifizetéseket vagy tranzitdíjakat kapjon.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin elnök ezt követően úgy döntött, más pénzintézetek számára is megnyitja a lehetőséget, hogy az orosz gázvásárláshoz szükséges rubelt átválthassák, az uniós bankok továbbra is aggódnak a jogi kockázatok miatt – írta a Bloomberg.
Az unió tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal „enyhítő intézkedésekről, miután néhány európai kormány és vállalat arra figyelmeztetett, hogy a szankciók kockázatot jelentenek a régió ellátásbiztonságára” – írta a hírügynökség az ügyet ismerő, név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva.
Washington egészen a múlt hétig Európa nyomására visszatartotta a Gazprombank szankcionálását, mivel az országok az ukrajnai konfliktus kiéleződése miatt „súlyos gázhiánnyal” szembesültek – jegyezte meg a Bloomberg.
Putyin szerdán azt mondta, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítása „komoly szerepet” játszott abban a „nehéz időszakban”, amellyel a német és más európai gazdaságok szembesülnek. A megfizethető orosz energiaforrások „stabil és megbízható szállítása” nélkül az EU energiaéhes ipara veszteségeket szenved el – mondta az orosz elnök.
Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint „a stagnálás hosszabb időszaka után” az EU gazdaságának növekedése várhatóan szerény lesz. Az EB legfrissebb adatai szerint az unió GDP-je 2024-ben csak 0,9 százalékkal fog növekedni.
Ajánló
A példátlan nemzetközi nyomás ellenére az orosz gazdaság a Nemzetközi Valutaalap szerint idén várhatóan 3,6%-kal növekszik.
Moszkva többször is egyoldalúnak és törvénytelennek minősítette a nyugati szankciókat. A Kreml hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem érték el céljukat, az orosz gazdaság destabilizálását, és végső soron visszaütöttek az azokat bevezető államokra.
