Franciaországnak a növekvő hiány kezelésére irányuló erőfeszítései újra felkeltették az EU stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat, és a pénzügyi piacok felkészülnek a következményekre – jelentette a Bloomberg, hivatkozva az ING Groep NV stratégáira.
Az euró egy hónapos mélypontra zuhant a héten, amit Francois Bayrou francia miniszterelnök hatalmas hiánycsökkentési terve körüli feszültségek okoztak. A stratégák szerint Bayrou javaslatai, amelyek között szerepel a közszféra létszámának leépítése és a szociális kiadások csökkentése, heves vitákat válthatnak ki a kisebbségi kormányon belül, és alááshatják a befektetők bizalmát.
A Bloomberg által megtekintett jelentésében Francesco Pesole devizastratéga szerdán arra figyelmeztetett, hogy bár az euró gyengülése elsősorban a dollár erősödésének tudható be, a francia politikai és fiskális kihívások is közrejátszanak.
„A francia költségvetési hiány kérdése az utóbbi időben háttérbe szorult, de [kedd] valószínűleg emlékeztetőül szolgált arra, hogy ez egy időzített bomba az EU hangulatára nézve” – írta Pesole, hozzátéve: „Az elkövetkező hónapokban devizapiaci átgyűrűző hatások jelentkezhetnek”.
Bayrou 43,8 milliárd eurós (17 520 milliárd forint) terve a tavalyi, a GDP 5,8%-át kitevő hiányt célozza meg, ami kétszerese az EU 3%-os határértékének. Kedden arra figyelmeztetett, hogy a túlzott adósság „halálos veszélyt” jelent, és a termelékenység növelése érdekében a munkaszüneti napok eltörlését és a nyugdíjak befagyasztását javasolta.
A javaslatok heves ellenreakciókat váltottak ki, a baloldali pártok azzal vádolták a kormányt, hogy a szociális jólét helyett a katonai kiadásokat részesíti előnyben. Jean-Luc Melenchon, a La France Insoumise vezetője Bayrou lemondását követelte, mondván, hogy „ezeket az igazságtalanságokat többé nem lehet tolerálni”.
Franciaország katonai költségvetése 2027-re 64 milliárd euróra emelkedik, ami kétszerese a 2017-ben elköltött összegnek. Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy az európai biztonságot fenyegető fokozott veszélyekre hivatkozva további 6,5 milliárd eurót szánnak a következő két évben. A hónapban közzétett új védelmi jelentés 2030-ra „nagy háború” kitörésének veszélyével riogat, és Moszkvát is a legnagyobb fenyegetések között tartja számon. A Kreml elutasította azokat az állításokat, miszerint támadást tervezne a Nyugat ellen, és azzal vádolta a NATO-t, hogy Oroszországot ürügyként használja katonai költségvetés növeléséhez.
Bayrou, aki nyolc bizalmatlansági indítványt élt túl, októberben, a teljes költségvetés bemutatása előtt biztosítania kell parlamenti támogatást javaslataihoz. A jobboldali Nemzeti Tömörülés párt ellenezte a költségcsökkentéseket, és újabb szavazást követelt a kormányról.
