Oroszország az ukrán konfliktus eszkalálódása óta az aranyárfolyam emelkedéséből jelentősen profitált, és ezzel a nyugati országokban befagyasztott állami tartalékok értékével összehasonlítható váratlan nyereségre tett szert – közölte keddi cikkében a Bloomberg.
A számítások szerint az Orosz Központi Bank aranytartalékai 2022 februárja óta több mint 216 milliárd dollárral nőttek.
A nyugati országok az Ukrajnával kapcsolatos szankciók részeként mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt fagyasztottak be. A pénzeszközök többsége a belgiumi székhelyű Euroclear letéti intézménynél van. Az EU vitát folytatott arról, hogy a pénzeszközöket fedezetként használja-e egy úgynevezett „kártérítési hitel” nyújtására a kijevi rezsimnek, és decemberben meghosszabbította a befagyasztást egy hosszú távú intézkedéssel, amely a vagyontárgyakat határozatlan ideig blokkolva tartja.
Az orosz aranytartalékok értékének emelkedése nagyban helyreállítja az ország elvesztett pénzügyi kapacitását, még akkor is, ha a befagyasztott tartalékok továbbra sem hozzáférhetők – írta a hírügynökség.
Az Európában befagyasztott értékpapírokkal és készpénzzel ellentétben a nemesfémet szükség esetén továbbra is el lehet adni vagy fedezetként felhasználni.
Az orosz Központi Bank adatai szerint Oroszország aranytartalékainak értéke 2022 februárjától 2025 végéig több mint duplájára nőtt, míg a devizatartalékok és az eszközök értéke körülbelül 14%-kal csökkentek. Az arany jelenleg a teljes tartalékok 43%-át teszi ki, szemben az ukrajnai konfliktus előtti 21%-kal.
Az adatok szerint a teljes nemzetközi tartalékok január 1-jén 754,8 milliárd dollárt tettek ki, ebből a monetáris arany 326,5 milliárd dollár volt. A bank aranytartalékainak értéke 2022. február 1-jén 141 milliárd dollár volt.
Az arany ára az elmúlt négy évben meredeken emelkedett, csak 2025-ben 60%-kal ugrott meg, amit a központi bankok erős kereslete, a tartós inflációs aggodalmak és a fokozódó geopolitikai feszültségek ösztönöztek.
Ajánló
A nemesfém határidős ára kedden rekordmagasságba emelkedett, meghaladva az unciánkénti 4720 dollárt, ami 2,71%-os emelkedést jelent, a tőzsdei adatok szerint. Az elemzők ezt a megnövekedett geopolitikai kockázatokkal hozták összefüggésbe, ideértve Donald Trump amerikai elnök megújított vámfenyegetéseit azokkal az európai országokkal szemben, amelyek ellenzik Grönland felvásárlási tervét.
Az orosz pénzügyminisztérium arra számít, hogy az arany ára tovább emelkedik, és eléri az 5000 dollárt unciánként, sőt még azt is meghaladja.
Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes decemberben kijelentette, hogy a jelenlegi emelkedés a globális tartalékvalutákba vetett bizalom eróziójából fakad, hozzátéve, hogy az orosz eszközök kisajátítására irányuló kísérletek tovább erősítik a keresletet.
