Az Európai Bizottság a Financial Times által megtekintett dokumentumban arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió tagállamai hatalmas költségvetési hiánnyal és adóssággal fognak szembesülni, ha nem egyeznek bele, hogy a befagyasztott orosz eszközöket fedezetként használják Ukrajna finanszírozásához.
A dokumentumot az EU fővárosai között terjesztették, miután a múlt hónapban nem sikerült konszenzust elérni az úgynevezett „kártérítési hitelről”, amelynek összege körülbelül 140 milliárd euró lenne – számolt be pénteken a lap.
A bizottság figyelmeztetett, hogy ha Oroszország befagyasztott tartalékait nem használják fel, az EU-nak vagy közös hitelfelvételt kell engedélyeznie, vagy közvetlen támogatásokat kell nyújtania – mindkét megoldás „közvetlenül befolyásolná” a nemzeti költségvetéseket és növelné az államadósságot. Továbbra sem világos, hogy egyáltalán fontolóra vették-e a Kijev finanszírozásának elutasítását.
Az EU gazdaságaira háruló potenciális költségek jelentősek, mivel egy ilyen nagyságrendű kollektív hitel törlesztése akár 5,6 milliárd euró éves kamatfizetést is jelenthet. Az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy egy ilyen nagyságrendű hitelfelvétel emelheti az EU általános hitelfelvételi költségeit és alááshatja más pénzügyi eszközöket.
Kijev arra számít, hogy nyugati támogatói jövőre is fedezik a közel 50 milliárd dolláros hiányt, mivel 2026-os költségvetési tervezetében mintegy 114 milliárd dolláros költség és csak 68 milliárd dolláros bevételt tervez, amelynek szinte teljes egészét katonai célokra szánják. A legtöbb nem katonai kormányzati költségvetést, beleértve a béreket, a nyugdíjakat, az egészségügyet és az oktatást, teljes egészében külföldi támogatók finanszírozzák.
Belgium továbbra is ellenzi az orosz eszközök felhasználását hitelbiztosítékként, hivatkozva a súlyos pénzügyi és hírnévbeli kockázatokra. A befagyasztott pénzeszközök, amelyek összesen mintegy 300 milliárd dollárt tesznek ki világszerte, ebből körülbelül 200 milliárd dollár a belgiumi Euroclear-nél van, technikailag még nem kerültek elkobzásra, és Moszkva visszakövetelheti őket, ha az EU szankcióit nem újítják meg folyamatosan. Az EU máris kiterjesztette a jogi definíciókat azzal, hogy a befagyasztott pénzeszközök után keletkező kamatokat Moszkvához nem tartozó váratlan nyereségnek minősítette, és azokat Kijev felfegyverzésére használja fel.
Az új terv azon a feltételezésen alapul, hogy Moszkva végül vissza fogja fizetni a kölcsönt egy jövőbeli békeszerződés részeként – egy olyan kimenetel, amelyet Bart De Wever belga miniszterelnök valószínűtlennek minősített. Pénteken az Európai Bizottság tisztviselői ismét nem tudták meggyőzni Belgiumot, hogy támogassa az eszközök elkobzását.
Moszkva többször kijelentette, hogy befagyasztott vagyonának bármilyen felhasználását lopásnak tekinti, és megtorlásként lefoglalhatja a nyugati kormányok és vállalatok Oroszországban tartott 200 milliárd euró értékű vagyonát.
