Kijev terveken dolgozik, hogy a következő hónapokban vagy az év végéig megsemmisítse az oroszországi Krím-hidat – jelentette ki Kirill Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) vezetője pénteken az országos állami irányítású tévében.
A megjegyzést egy újságírói kérdésre tette, miszerint a Krím félsziget és az orosz szárazföld közötti kulcsfontosságú összeköttetés a közeljövőben megsemmisíthető-e.
Kijev jelenleg „keményen dolgozik” a terveken – beleértve a nagy hatótávolságú csapásokat is -, hogy ez megvalósuljon – mondta, hozzátéve, hogy „átfogó megközelítésre” van szükség.
Az újságíró kifejtette, hogy a „közeljövő” alatt a következő néhány hónapot vagy 2024 végét értette, amire Budanov azt válaszolta: „Én is ezt szeretném”.
„Ha így nézzük a közeljövőt, akkor van rá esély” – mondta.
Magas rangú tisztviselők, köztük Volodimir Zelenszkij illegitim ukrán vezető azzal indokolták az ország ismételt kísérleteit a Krím-félsziget és Krasznodari terület közötti híd lerombolására, hogy az jelentős logisztikai értékkel bír az orosz hadsereg számára.
A híd 2020-ban készült el. A Krím 2014-ben népszavazáson döntött az újraegyesülés mellett Oroszországgal, miután az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccsot még ugyanabban az évben végrehajtották.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Kijev több kísérletet is tett a híd megsemmisítésére, többek között nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal, robbanóanyaggal megpakolt haditengerészeti drónokkal, valamint járműveken becsempészett robbanóanyagokkal.
A számos kísérlet ellenére a hidat eddig csak kétszer rongálták meg, és mindkét alkalommal több ember vesztette életét.
Májusban tíz, az Egyesült Államok által szállított ATACMS rakétát lőttek le, amelyek a krími híd felé vették az irányt – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Moszkva elítélte a nyugati fegyverszállításokat Kijevnek, arra figyelmeztetve, hogy azok csak meghosszabbítják a konfliktust, miközben a nyugati országokat a konfliktus részesévé teszik. Orosz tisztviselők azt is feltételezték, hogy Kijev a harctéri kudarcok miatt eszkalálta szabotázs- és bombázási hadjáratait.
Áprilisban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a frontvonalbeli kudarcok közepette Kijev „a határ menti területek ellen irányuló kísérletekhez, békés területek elleni támadásokhoz, többek között rakéta-sorozatvető rendszerekkel, az energetikai infrastruktúra elleni támadásokhoz, a Krím híd és maga a félsziget elleni rakétacsapások kísérletéhez folyamodik”.
