Túl veszélyes lenne NATO-katonákat küldeni az orosz hadsereg ellen Ukrajnába – jelentette ki pénteken David Cameron brit külügyminiszter. Észrevételeit akkor tette, amikor az európai vezetők újra fellobbantották a vitát arról, hogy az Egyesült Államok vezette szövetségnek fontolóra kellene-e vennie a konfliktusban való közvetlenebb részvételt.
A Sky Newsnak pénteken nyilatkozva Cameron azt mondta, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is fegyvereket kell szállítania Kijevbe, és „nemzeti prioritásként” a saját készletek feltöltésére kell összpontosítania.
„De én nem küldenék NATO-katonákat az országba, mert szerintem ez veszélyes eszkalációt jelenthetne” – tette hozzá a miniszterelnök.
„Kiképeztünk – azt hiszem – majdnem 60 ezer ukrán katonát”.
A külügyminiszter nyilatkozata azután hangzott el, hogy Emmanauel Macron francia elnök ismét nem volt hajlandó kizárni a NATO-katonák esetleges ukrajnai bevetését.
„Semmit sem szabad kizárnunk, mert az a célunk, hogy Oroszország soha ne legyen képes győzni Ukrajnában” – mondta az Economistnak adott, a héten megjelent interjúban. Macron azzal érvelt, hogy a NATO katonák bevetésének kérdése akkor merülhet fel, „ha az oroszok áttörnének a frontvonalakon”, és ha Kijev segítséget kérne.
Más magas rangú európai tisztviselők is felvetették a csapatok telepítésének gondolatát, egyesek szerint a NATO aknamentesítési osztagokat és más, nem harcoló személyzetet küldhetne.
„A NATO-erők jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter márciusban újságíróknak.
Néhány NATO-ország, köztük Magyarország és Szlovákia azonban határozottan felszólalt a további eszkaláció ellen. „Ha egy NATO-tag szárazföldi csapatokat vezényel, az közvetlen NATO-Oroszország konfrontáció lesz, és akkor az a harmadik világháború lesz” – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön az LCI francia műsorszolgáltatónak.
Ajánló
Moszkva többször figyelmeztetett, hogy kénytelen lesz megtámadni a nyugati csapatokat, ha azok részt vesznek a konfliktusban. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő pénteken a Telegramon azt írta, hogy „semmi sem marad a NATO-erőkből”, ha azokat az ukrajnai frontvonalra küldik.
Kijev az elmúlt hónapokban megkongatta a vészharangot a nyugati katonai segélyek késedelme miatt, és a lőszerhiányt okolta a harctéri veszteségekért. A The Economist című lapban csütörtökön megjelent interjúban Vadim Szkibickij, az ukrán GUR katonai hírszerző ügynökség helyettes vezetője azt mondta, hogy Ukrajna védelme még az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nemrég jóváhagyott további segélycsomagjai ellenére is összeomolhat.
