Csád nem engedélyezte az amerikai csapatok átcsoportosítását a területére – közölte pénteken a közép-afrikai ország külügyminisztériuma, cáfolva ezzel a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozó értesüléseket, amelyek szerint Washington és N’Djamena új megállapodást kötött.
Az amerikai védelmi minisztérium mintegy 70 fős személyzetet vont ki a csádi főváros, N’Djamena közelében lévő légi támaszpontról – az egyetlen amerikai katonai telephelyről az országban -, miután a helyi hatóságok áprilisban követelték tevékenységük leállítását.
Kenneth Ekman vezérőrnagy, az Egyesült Államok afrikai parancsnokságának (AFRICOM) igazgatója az amerikai állami irányítású VOA (Amerika Hangja) műsorszolgáltatónak adott, csütörtökön megjelent interjúban bejelentette, hogy Mahamat Idriss Deby Itno csádi elnök kérésére korlátozott számú katona visszatér a tengerparttal nem rendelkező államba.
„Korábban is volt ott egy főhadiszállásunk, de megállapodásra jutottunk a különleges erők korlátozott számú személyzetének visszatéréséről. Ez egy elnöki döntés” – idézték Ekman tábornokot.
„Dolgozunk a visszatérés konkrétumain. Csád nagyon fontos, mert… ez egy kívülről befelé irányuló stratégia. És a Csádból való megközelítés iránya rendkívül fontos. Ők is jelentős mértékben hozzájárultak a Száhil-övezet biztonsághoz” – tette hozzá.
Válaszul azonban Abdraman Koulamallah csádi külügyminiszter és kormányszóvivő kijelentette, hogy nem született döntés az amerikai szakcsapatok visszatéréséről.
„A Csádi Köztársaság kormánya hivatalosan is cáfolni kívánja az egyes médiumok által közvetített információkat egy állítólagos megállapodásról, amely engedélyezi az amerikai különleges erők csapatainak visszatérését a csádi területre” – mondta Koulamallah a helyi média által közzétett nyilatkozatában.
A diplomata szerint Csád szuverén állam, amely megtartja az ellenőrzést „a nemzetbiztonságot és a nemzetközi partnereivel való katonai együttműködést érintő döntései felett”.
Ajánló
A csádi kormánnyal kötött állítólagos átcsoportosítási megállapodás mindössze néhány nappal azután született, hogy Washington befejezte erőinek és eszközeinek kivonását Nigerből, hónapokkal azután, hogy a nyugat-afrikai ország katonai vezetése követelte távozásukat.
A Nyugat-ellenes érzelmek egész Afrikában erősödtek, különösen a Száhel-övezetben, ahol az iszlamista fegyveresek évtizedek óta lázadást vezetnek. Burkina Faso, Mali és Niger felmondta a védelmi megállapodásokat egykori gyarmati hatalmukkal, Franciaországgal, azzal vádolva a francia erőket, hogy az évtizedes missziójuk ellenére nem tudták felvenni a harcot a terrorizmus ellen. Mindhárom katonai kormány igyekezett védelmi együttműködést kialakítani Oroszországgal a Száhel-államok szövetségének részeként, annak ellenére, hogy a nyugati kormányok aggályosnak tartják Moszkva növekvő befolyását a kontinensen.
Csád, amelyet Franciaország utolsó megmaradt szövetségesének tartanak a Száhel-övezetben, szintén nemrégiben elkezdett közeledni Oroszországhoz. Az év elején Deby elnök Moszkvában találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, és a két vezető megállapodott a kétoldalú együttműködés bővítésében.
