Ukrajna nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy rövid távon pusztító veszteségek nélkül visszaszerezze korábbi területeit, ezért elsődleges célként az állam fennmaradását kell kitűznie – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök.
Pavel, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke és Ukrajna rendíthetetlen támogatója – úgy véli, hogy az országnak még „ideiglenes” határain belül is csatlakoznia kell az Egyesült Államok vezette szövetséghez – mondta hétfőn a BBC-nek adott interjúban.
Ukrajna még nyugati támogatás mellett sem „nincs olyan helyzetben, hogy rövid időn belül jelentős emberáldozatok nélkül felszabadítsa a megszállt területeket” – mondta az elnök.
„Azt akarjuk, hogy független, szuverén országként maradjanak fenn. Ha ennek ára az, hogy elfogadjuk, hogy a terület egy része ideiglenesen megszállt marad, akkor legyen úgy” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a Nyugat soha nem fogja elismerni egyetlen korábbi ukrán régiót sem orosz területként.
Pavel azt is elmondta, hogy a katonai erő önmagában nem fogja véget vetni a konfliktusnak, és felszólította a Nyugatot, hogy támaszkodjon gazdasági és politikai eszközökre.
„Ezt a háborút nem lehet megnyerni a csatatéren” – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy egyértelműen mindkét oldal érdeke, hogy sokkal nagyobb gazdasági nyomást gyakoroljon Oroszországra. Mert ez az a fajta intézkedés, amely nem öl. De nagyon hatékony, ha meggyőzésről van szó.”
A múlt héten Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva már megszokta a nyugati szankciókat, amelyeket 2014-ben, az ukrajnai válság kezdete után vezettek be.
A cseh elnök többször is felszólította Ukrajnát, hogy legyen „reális” az Oroszország visszaszorításának esélyeit illetően. Idén év elején azt is mondta, hogy Kijev 2023 nyári „ellentámadása” eleve kudarcra volt ítélve a nyilvánvaló erőhiány miatt.
Ajánló
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a békeegyezménynek tartalmaznia kell a Krím, Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporizzsje régiók Oroszország részének elismerését. A régiók 2014-ben és 2022-ben népszavazáson döntöttek az újraegyesülés mellett. Oroszország azt is követeli, hogy Ukrajna mondjon le NATO-tagságáról, és kötelezze magát a demilitarizációra és a nácimentesítésre. Kijev elutasította ezeket a feltételeket.
