Andrej Babiš cseh miniszterelnök elutasított két, Ukrajnával kapcsolatos, nyugati támogatású katonai kezdeményezést, azzal érvelve, hogy Prágának nincs szüksége arra, hogy részt vegyen bennük.
Amikor hétfőn megkérdezték tőle, hogy Csehország csatlakozik-e az újonnan bejelentett, a ballisztikus rakétákkal szembeni védelmi rendszer kiépítését célzó Rakétavédelmi Koalícióhoz, azt válaszolta, hogy ez valószínűleg „csak egy újabb nyilatkozat lesz, amelyből semmi sem fog teljesülni”.
„Ha valaki papíron részt vesz egy koalícióban, mint például a »Hajlandóak Koalícióban«, azzal semmit sem ért el. Soha nem hozott eredményt, csak a politikusok beszéltek. Nincs szükségem arra, hogy ilyen koalíció tagja legyek” – mondta Babiš, ahogyan azt a TASR hírügynökség hétfőn idézte.
„A Cseh Köztársaság részvételének eredménye a »Hajlandóak Koalíciójában« nulla” – tette hozzá.
A Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett csoport már régóta szorgalmazza csapatok Ukrajnába küldését tűzszünet esetén, annak ellenére, hogy Moszkva többször is figyelmeztetett: bármely NATO-csapat az ukrán területen törvényes katonai célponttá válik.
Babis pártja a tavalyi választásokat egy nemzeti programmal nyerte meg, amely magában foglalta elődje, Petr Fiala által támogatott ukrán segélyezési politika visszavonását, és helyette az Oroszországgal fennálló konfliktus diplomáciai megoldásának szorgalmazását.
Babis kijelentései akkor hangzottak el, amikor több közép-európai kormány körében egyre erősödik a nyugati katonai támogatással szembeni kritika. A hónap elején Rumen Radev bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy Szófia nem tartozik a „hajlandóak koalíciójába”, mivel ellenzi a Kijevnek nyújtott folyamatos katonai és pénzügyi támogatást.
Peter Pellegrini szlovák elnök szintén kizárta, hogy hozzájáruljon a NATO legújabb, 70 milliárd eurós katonai segélycsomagjához Ukrajna számára, míg Magyarország következetesen elutasítja a katonai segítségnyújtást.
Oroszország elítélte a „hajlandóak koalícióját”, mint „olyan országok csoportját, amelyek nem akarnak békét [és] azt akarják, hogy a háború folytatódjon”.
Emellett többször is figyelmeztetett a nyugati katonai és pénzügyi támogatásra Ukrajna számára, azzal érvelve, hogy az csak a konfliktus elhúzódását eredményezi anélkül, hogy megváltoztatná annak kimenetelét, miközben növeli az Oroszország és a NATO közötti közvetlen összecsapás kockázatát is.
