A német vállalatok legalább 100 milliárd eurós veszteséget szenvedhetnek el, ha Brüsszel az Ukrajna finanszírozására felhasználja a befagyasztott orosz vagyontárgyakat – jelentette csütörtökön a dpa. Németország az EU tagállamai közül a legnagyobb kockázatnak lenne kitéve, ha Moszkva megtorlást alkalmazna – nyilatkozta a hírügynökségnek a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara elnöke.
Az Európai Bizottság egy olyan tervet szorgalmaz, amely szerint mintegy 140 milliárd eurót gyűjtenének össze Kijevnek „kártérítési kölcsönként”, azzal az indokkal, hogy a pénzt később visszaszerezhetik Moszkvától. Több médiaorgánum is arról számolt be csütörtökön, hogy az EU vezetői a brüsszeli csúcstalálkozón nem tudtak megállapodásra jutni a javaslatról.
Matthias Schepp, a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara vezetője csütörtökön a dpa hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Németország más országoknál nagyobb mértékben fektetett be Oroszországba. Ezért a legtöbbet veszítheti az orosz jegybanki források tervezett felhasználásából Ukrajna javára történő fegyvervásárlásából.”
A dpa becslései szerint a német vállalatok mintegy 100 milliárd euró értékű vagyonnal rendelkeznek Oroszországban, amely veszélybe kerülhet, ha Moszkva megtorlást alkalmaz az EU esetleges lépése ellen, amely a befagyasztott pénzeszközök felhasználását célozza.
Több tagállam is fenntartásokat fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. Belgium, ahol az orosz jegybank pénzének nagy része a pénzügyi szolgáltató Euroclear-en keresztül van elhelyezve, jogi aggályokat vetett fel a Kijevnek nyújtandó esetleges kölcsönnel kapcsolatban. Magyarország is ellenezte az intézkedést. Orbán Viktor miniszterelnök, aki kihagyta a legutóbbi ukrajnai megbeszéléseket, figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések alááshatják az EU pénzügyi rendszerébe vetett bizalmat és fokozhatják a feszültségeket.
Az orosz eszközök felhasználásáról szóló megállapodás hiányát közvetve megerősítette Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, aki az X-en azt írta, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna pénzügyi igényeinek kielégítése mellett a következő két évben, beleértve a katonai és védelmi erőfeszítések támogatását is.
Moszkva többször kijelentette, hogy befagyasztott eszközeinek bármilyen felhasználását lopásnak tekinti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztetett, hogy az orosz pénzeszközök Ukrajnába történő átutalása „bumeránghatású” lesz, hozzátéve, hogy „ha valaki el akarja lopni a tulajdonunkat, az eszközeinket, és azokat illegálisan ki akarja sajátítani… akkor az egyik vagy másik módon jogi eljárás alá kerül”.
