A demokrata törvényhozók attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök csapatokat küldhet Iránba, miután a kormányzati tisztviselőkkel tartott titkos tájékoztató után a szenátorok szerint jelentős megválaszolatlan kérdések maradtak a háború céljaival és hatókörével kapcsolatban.
Richard Blumenthal szenátor kedden, a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának tagjaival tartott zárt ajtók mögötti tájékoztató után elmondta, hogy a kormányzat úgy tűnik, hogy az amerikai erők Iránba küldésének lehetőségét fontolgatja.
„Úgy tűnik, hogy az amerikai csapatok Iránba küldése felé haladunk, hogy elérjük a lehetséges célokat” – mondta Blumenthal újságíróknak, hozzátéve, hogy „elégedetlenül és dühösen” távozott a tájékoztatóról.
Blumenthal szerint a törvényhozók még mindig tisztázni szeretnék a háború költségeit, várható időtartamát és az amerikai személyzetet fenyegető kockázatokat.
„Az amerikai népnek joga van többet tudni, mint amit a kormányzat elmondott nekik a háború költségeiről, a katonai egyenruhát viselő fiainkat és leányainkat fenyegető veszélyekről, valamint a háború további eszkalációjának és kiterjedésének lehetőségéről” – mondta.
Jeanne Shaheen demokrata szenátor hasonló aggályokat fogalmazott meg, és arra figyelmeztetett, hogy a kormány tájékoztatói inkább további kérdéseket vetettek fel, mintsem tisztázták azokat.
A Fehér Ház nem zárta ki, hogy csapatokat küld Iránba, de tagadta, hogy bármilyen nagyszabású szárazföldi műveletet tervezne. Trump szerint a szárazföldi erők bevetése csak „nagyon jó okból” jöhet szóba.
A kulisszák mögött azonban a kormányzat állítólag korlátozottabb lehetőségeket is megvitatott, amelyek különleges műveleti erőket vonnának be. A médiaértesülések szerint az egyik fontolóra vett forgatókönyv szerint kis amerikai vagy izraeli különleges erőkkel biztosítanák Irán dúsított uránkészleteit.
Ajánló
Trump elismerte, hogy ez a fajta misszió lehetséges, de nem áll fenn közvetlen veszély. „Valószínűleg valamikor meg fogjuk tenni” – mondta Trump a hétvégén az Air Force One fedélzetén. „Ha valaha is megtennénk, [az irániak] olyan súlyos veszteségeket szenvednének, hogy nem lennének képesek harcolni a földön.”
Az elnök továbbra is homályosan fogalmazott a háború végkifejletéről, miközben Irán feltétel nélküli kapitulációját követelte. Arra a kérdésre, hogy meddig fog tartani a művelet, Trump becslését „négy-öt hétről” „amennyi időre van szükség”re, majd „rövid kirándulásra” változtatta, amely „hamarosan” befejeződik.
A konfliktus február 28-án robbant ki, miután Washington hirtelen felhagyott a tárgyalásokkal Teheránnal, és Izraelhez csatlakozva légitámadásokat indított az iráni vezetés és katonai és civil célpontok ellen. Az iráni ellencsapások a régióban található amerikai katonai bázisok ellen már legalább nyolc amerikai katona életét követelték, és a jelentések szerint több mint 140 amerikai katona megsebesült.
A bizonytalanság fokozta az amerikai törvényhozók kritikáját, akik szerint a Kongresszus nem kapott elegendő információt a kormány hosszú távú stratégiájáról. Néhány demokrata most azzal fenyegetőzik, hogy a Szenátusban eljárási eszközöket alkalmaznak a törvényhozási munka lassítására, ha a kormány tisztviselői nem tesznek eskü alatt vallomást a háborúról és annak céljairól.
