Az észt hatóságok azt tervezik, hogy e hónap végéig benyújtják a befagyasztott orosz vagyon lefoglalását lehetővé tevő jogi keretet – jelentette hétfőn a Bloomberg a külügyminisztérium szóvivőjére, Mihkel Tammra hivatkozva.
Decemberben Urmas Reinsalu észt külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy kidolgozzák az orosz vagyon elkobzásának tervét anélkül, hogy megvárnák az egész EU-ra kiterjedő döntést.
Ugyanakkor Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki az egyik leghangosabb oroszellenes kiállásával szerzett népszerűséget, azt mondta, hogy az uniós tagállamoknak „előre kell vinniük a munkát az agresszió bűntette miatti felelősségre vonás biztosítása és Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználása érdekében”.
Az Oroszország tavaly februári ukrajnai katonai műveletének megindítását követő szankciókkal az EU és más G7-országok a jelentések szerint nagyjából 300 milliárd euró értékű állami tulajdonú tartalékot fagyasztottak be, valamint milliárdos nagyságrendű, szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek és vállalatok tulajdonában lévő vagyoneszközöket is.
Tallinn állítólag azt tervezi, hogy a törvényt addigra nyújtja be, amíg az Európai Bizottság véglegesíti a befagyasztott pénzeszközökkel kapcsolatos, az EU egészére kiterjedő megállapodást.
Az észt pénzügyi hatóság szerint az országban lévő orosz tulajdonú számlákon lévő befagyasztott vagyon közel 20 millió eurót tesz ki.
A hónap elején olyan médiajelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Berlin nyitott arra, hogy az orosz jegybank elkobzott vagyonát Ukrajna újjáépítésének finanszírozására használja fel, ha Németország szövetségesei is követnék a példáját.
