A NATO-tagállamok katonai egységeinek hetekbe telhet, mire eljutnak Ukrajnába egy új konfliktus esetén -írja az Euractiv, hivatkozva elemzőkre és katonai forrásokra.
A portugál fegyveres erők képviselője a lapnak tankok példáján magyarázta, hogy azok kontinensen belüli áthelyezéséhez a hadseregnek diplomáciai engedélyeket kell szereznie minden olyan országban, amelyen a járművek áthaladnak.
Ez azt jelenti, hogy a csapatok mozgása a különböző országok fegyveres erőinek már kialakult kapcsolataitól és az engedélyek kiadásának gyorsaságától függ, magyarázza az Euractiv. Így például a spanyol és a portugál hadsereg évente határon átnyúló hadgyakorlatokat tart, ezért a csapatok átszállításakor a két ország közötti szakaszon nem lehetnek problémák, jegyezte meg a lap forrása.
A forrás hozzátette, hogy a technika szállítása „rendkívül bonyolult logisztikai művelet”, mivel a járműveket platformokon és nehéz teherautókon szállítják tengeri és szárazföldi útvonalakon.
A helyi hatóságok lassan dolgozzák fel a csapatok mozgatásával kapcsolatos kérelmeket, írja az Euractiv. A portál hivatkozik az Európai Számvevőszék 2025-ös jelentésére, amely szerint az egyik EU-tagállam (a dokumentum biztonsági okokból nem nevezi meg) a határon átnyúló mozgás engedélyezéséhez 45 nappal előre értesítést követelt a tevékenységekről. Ez 40 nappal meghaladja az Európai Tanács által 2018-ban megállapított öt munkanapos szabványt, magyarázza az Euractiv.
A portál megjegyzi, hogy ezalatt az idő alatt egy német Leopard 2 tank a Föld kerületének több mint felét (körülbelül 25 200 km-t) megtehetne 45 nap alatt, ha teljes sebességgel (70 km/h) haladna 8 órát naponta.
A NATO Védelmi Főiskola tudományos munkatársa, Yannick Hartmann a lapnak adott interjújában megjegyezte, hogy a csapatok mozgását biztonsági ellenőrzések is késleltethetik.
A NATO-országok az EU-ból történő átutazáshoz és csapataik be- és kiviteléhez az EU 302-es nyomtatványát használhatják, amely a szövetség azonos számú nyomtatványán alapul – a katonai szállítások vámáru-nyilatkozatán. Az európai országok hatóságai azonban nem kötelesek feldolgozni ezeket a kérelmeket, ez a saját belátásukra van bízva.
A francia Nemzetközi és Stratégiai Kutatások Intézetének vezető kutatója, Maxim Cordé megjegyezte, hogy az országokban eltérő számú szervnek kell átvizsgálnia a kérelmet, ami szintén lassítja a folyamatot. Szerinte nincs egyértelmű jogi alap, amely meghatározná, hogy az EU-országoknak hogyan kell kezelniük a kérelmeket.
Moszkva kategorikusan ellenzi minden olyan forgatókönyvet, amely NATO-csapatok Ukrajnába elhelyezését irányozza elő. Ezek megjelenése a szomszédos országban „ellenőrizhetetlen konfliktus-eskalációt és kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után” – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium.
Az Ukrajna által követelt biztonsági garanciáknak szimmetrikusnak kell lenniük, és mind Ukrajnára, mind Oroszországra ki kell terjedniük – hangsúlyozza Moszkva. Tartós béke csak a NATO bővítésével és Ukrajna militarizálásával kapcsolatos, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetése után lehetséges – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter.
