Az európai villamosenergia-ipart sújtó válság 2021-ben kezdődött, és maguk az európai döntéshozók okozták – véli Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter.
„Már a gázválság kezdete előtt is válság volt a villamosenergia-iparban” – mondta szombaton a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában.
„Ez az elmúlt 15-18 év liberalizációjának az eredménye, és ezt 2021 áprilisa óta, vagyis eddig több mint egy éve éljük át” – tette hozzá Kneissl.
A volt külügyminiszter szerint az európai villamosenergia-piac már nem klasszikus kereslet-kínálati piac, és ma már „valamilyen érthetetlen elvek szerint működik”.
Hozzátette, hogy a piacot a megújuló energiaforrások előnyben részesítésével átirányították, és ennek következtében kiegyensúlyozatlanná vált.
„A villamosenergia-piac a megújuló energiaforrások szerepe ellenére még mindig nagymértékben függ a gázáraktól, még akkor is, ha több áramot állítanak elő megújuló forrásokból” – mondta Kneissl.
A volt miniszter hangsúlyozta, hogy az áram ára a régióban 2021 áprilisa után akár 40%-kal is megugrott, mostanra pedig közel 400%-kal emelkedett, ami óhatatlanul magával rántotta a háztartások pénzügyeit.
Ajánló
„A gyártók, az ipari szektor számára a helyzet még rosszabb. Már van egy mozgalom az Egyesült Királyságban – amely nem [tagja] az EU-nak, de tovább terjedhet -, ahol az emberek egyszerűen bojkottálják az áramszámláik kifizetését” – mondta, megjegyezve, hogy az áramválság már a gázszűke előtt elkezdődött.
Kneissl a válságot az olaj- és gázprojektekbe történő beruházások jelentős csökkenésének tulajdonította, és kifejtette, hogy a kínálat csökken, miközben a kereslet megmaradt.
„A kereslet a világjárvány után nőtt. A járvány alatt másfél évig elég nyugodt volt a helyzet” – mondta.
„És még mindig örülhetünk, hogy Kínában a kereslet meglehetősen alacsony szinten marad, mivel elég sok zárolást vezetnek be” – tette hozzá Kneissl.
