A legnagyobb európai vállalatok lobbiznak az Oroszországgal szembeni kemény gazdasági szankciók ellen, és emiatt máris „megtörni” látszik az európai kormányok elszántsága az ilyen ellenlépések érvényesítésére – írta a csütörtöki Financial Times. A londoni gazdasági napilap forrásai szerint az európai nagyvállalatok sorra figyelmeztetik a kormányokat, hogy ha Oroszország a szankciókra megtorló lépésekkel válaszol, az az orosz piacon tevékenykedő cégeknek „nagyon sokba kerülhet”. A Financial Times által név nélkül idézett brit kormányilletékesek szerint a szankciók elleni lobbizás éllovasa a BP brit olajipari csoport, amely – több más nagy céggel együtt – a londoni parlament alsóházi képviselőit és a brit kormányt is figyelmeztette a büntetőintézkedésekből eredő üzleti kockázatokra.
A BP-nek 20 százalékos részesedése van a Rosneftben (Rosznyeft), a legnagyobb orosz állami olajipari cégben. Mindemellett Nagy-Britannia és Ciprus is aggódik a két ország pénzügyi szolgáltatási szektorát terhelő kockázatok miatt. Ciprus bankrendszerében az orosz betétesek kritikus jelentőségű szerepet töltenek be – áll a londoni gazdasági napilap írásában.
A Financial Times szerint a londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation kimutatta, hogy London az orosz portfolió-befektetések harmadik legkedveltebb célpontja a világon, és jelentős a részesedése az orosz vagyonkezelői piacból. A lap forrásai szerint Németországban a BASF vegyipari konglomerátum, Olaszországban az ENI energiaipari csoport lobbizik azért, hogy az Európai Unió „óvatosan” kezelje az Oroszország elleni szankciók ügyét.
Az ENI azzal érvel, hogy Európa, amely földgázszükségletének 30 százalékát szerzi be a Gazpromtól, nincs abban a helyzetben, hogy olyan szankciókat léptessen életbe, amelyek az orosz energiahordozó-szállításokat is érintik – írta a Financial Times. Az ilyen jellegű szankciókat nagy londoni befektetési házak szakelemzői sem tartják valószínűnek.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői az ukrajnai válság lehetséges gazdasági következményeiről e héten összeállított átfogó tanulmányukban kiemelték, hogy az orosz energiahordozó-export folyamatossága Oroszországnak, az Európai Uniónak, sőt az átszűrődő potenciális növekedési és inflációs hatások miatt az Egyesült Államoknak is fontos. A GS londoni elemzői is kimutatták, hogy a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-csoport európai tagországai nyersolaj- és földgázimportjuk 30 százalékát Oroszországból szerezték be tavaly, és ebbe a térségbe irányult a két energiahordozó teljes orosz exportjának 65, illetve 70 százaléka.
Európa és Oroszország kölcsönös függése egymástól azt jelenti, hogy egyik félnek sem fűződik gazdasági érdeke az orosz energiaszállítások felrúgásához – állt a Goldman Sachs tanulmányában.
