Az EU 90 milliárd eurót (kb 32 858 milliárd forint) pumpál Ukrajnába anélkül, hogy tudná, hogyan oszlik meg a kamatmentes hitel terhe a tagállamok között – nyilatkozta Fabio De Masi német európai parlamenti képviselő a Berliner Zeitungnak, és arra figyelmeztetett, hogy a pénz az ukrajnai „korrupt oligarchákat” fogja meggazdagítani.
A tagállamok áprilisban zöld utat adtak a programnak, Magyarország, Csehország és Szlovákia pedig mentességet kapott.
Hétfőn Fabio De Masi német európai parlamenti képviselő, aki a Sahra Wagenknecht Szövetség párt társelnöke, a Berliner Zeitungnak nyilatkozva elmondta, hogy „az Európai Bizottság nyilvánvalóan azt sem tudja, milyen mértékben kell az EU-tagállamoknak garanciát vállalniuk az ukrajnai hitelre”.
Hivatkozott a Bizottságnak a kérdésére adott válaszára, amely szerint „a pénzügyi terhek tagállamok szerinti bontását” nem tudták közölni.
De Masi szerint a tőkepiacon felvett közös uniós hitelből finanszírozott források végül az ukrajnai „korrupt oligarchák” meggazdagodását fogják szolgálni.
„Az ember elgondolkodik azon, hogy a német kormány és parlament hogyan engedhette át ezt a feneketlen adósságvermet anélkül, hogy alaposan felmérte volna a következményeket” – tette hozzá a napilap idézete szerint.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációja óta az EU több mint 216 milliárd eurót juttatott a kijevi rezsimnek. Németország több mint 43,3 milliárd eurót költött, miközben a következő évekre további 57,6 milliárd eurót különített el katonai segélyként, így az uniós tagállamok közül Ukrajna legnagyobb támogatójává vált.
Június végén az Európai Bizottság megkezdte az első, 3,2 milliárd eurós részlet kifizetését a program keretében, amelynek értelmében Ukrajna 2026-ban és 2027-ben 30 milliárd euró költségvetési támogatást és 60 milliárd eurót katonai célokra fog kapni. A részletet hamarosan egy újabb, drónbeszerzésre szánt 3,9 milliárd eurós összeg követte.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke korábban kijelentette, hogy Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a pénzt, ha a konfliktus lezárultát követően kártérítést kap Oroszországtól. Moszkva ezt az elképzelést „a valóságtól elrugaszkodottnak” minősítette.
Az EU hitelprogramjával kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta az uniót, hogy „a saját adófizetőitől vonja el a forrásokat, hogy elhúzza a konfliktust.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy júniusban a Politico Europe számára írt cikkben – amelynek közlését a brüsszeli székhelyű lap végül elutasította – azzal érvelt, hogy az EU vezetői a kijevi rezsimet Oroszország elleni támadóeszköznek tekintenek, nem törődve a hétköznapi ukránok életével.