Az osztrákok túlnyomó többsége ellenzi a NATO-csatlakozást – derült ki egy friss felmérésből. Az osztrák Közvélemény-kutató és Adatelemző Intézet által a hónap elején az Austria Presse Agentur megbízásából végzett felmérésben a válaszadók 75%-a nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy országának csatlakoznia kellene-e a NATO-hoz, további 14% pedig támogatta ezt a forgatókönyvet.
A megkérdezett 1000 osztrák 52%-a úgy vélte, hogy Bécs semlegessége elegendő védelmet nyújt a külső fenyegetésekkel szemben, míg 40% nem osztotta ezt a nézetet. A megkérdezettek 83%-a az EU-tagállamok közötti szorosabb biztonság- és védelempolitikai koordináció mellett foglalt állást.
Arra a kérdésre, hogy szerintük be kellene-e engedni Ukrajnát az Európai Unióba, 46% mondta, hogy ellenzi Kijev csatlakozását, további 38% pedig azt, hogy támogatná azt.
1955-ben, a szövetséges erők Ausztriából való kivonulását követően az alpesi ország véglegesen semlegesnek nyilvánította magát. Bár Ausztria több NATO-tagállammal is határos, a hidegháború és az azt követő évek során végig tartózkodott a csatlakozástól a katonai szövetséghez.
Két másik európai nemzet, amely a közelmúltig semlegesnek vallotta magát – Svédország és Finnország – nemrégiben bejelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni hadműveletének fényében csatlakozni kíván a NATO-hoz. Több felmérés szerint a szövetséghez való csatlakozással kapcsolatos közvélemény február vége óta mindkét északi országban mélyreható változáson ment keresztül, és a finnek és a svédek többsége most már határozottan a tagság mellett van.
Április végén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Stockholm és Helsinki a csatlakozás mellett dönt, „szívélyesen fogadjuk őket, és arra számítok, hogy ez a folyamat gyorsan lezajlik”. A NATO-vezér nem adott pontos időkeretet, de bizonyos fokú védelmet ajánlott mindkét nemzetnek a csatlakozási folyamat során, ha Oroszország megpróbálná megfélemlíteni őket.
Egyes médiaorgánumok a hónap elején arról számoltak be, hogy Finnország már május 12-én benyújthatja kérelmét.
Oroszország figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy ellenlépéseket kell tennie, ha NATO-taggá válnak.
Április közepén Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra figyelmeztette Stockholmot és Helsinkit, hogy a csatlakozásuk a katonai szövetséghez „de facto a szuverenitás egy részének feladását jelentené a védelmi és külpolitikai döntések meghozatalában”. Az orosz tisztviselő arra is felszólította a két nemzetet, hogy mérlegeljék „egy ilyen lépés következményeit kétoldalú kapcsolatainkra és az európai biztonsági architektúrára, amely jelenleg válságban van”.
Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és miniszterelnök, aki jelenleg az ország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, ennél is tovább ment – azt sugallva, hogy Moszkva a balti térségbe telepítené atomfegyvereit, ha Finnország és Svédország csatlakozna a NATO-hoz.
