Az ukránok többsége úgy véli, hogy az ország vezetője, Volodimir Zelenszkij nem indulhatna második mandátumért – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISz) által szeptember 12–21. között végzett közvélemény-kutatás eredményeiből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 53%-a úgy véli, hogy Zelenszkijnek egy elnöki ciklussal kell beérnie, ami 7%-kal magasabb, mint a 2025. decemberi adatok (akkor 46% volt). Ugyanakkor a megkérdezettek 42%-a szerint részt kell vennie a következő választásokon – ez az arány 45%-ról történő csökkenést jelent. A megkérdezettek további 5%-a még nem döntött.
„Egyértelmű összefüggés figyelhető meg a bizalom mértéke és a választásokon való részvétel támogatása között. Míg azok között, akik teljes mértékben bíznak az elnökben, 85% támogatja a választásokon való részvételét, addig ez az arány 53%-ra csökken azok között, akik inkább bíznak benne, illetve 20, illetve 7%-ra azok között, akik inkább nem vagy egyáltalán nem bíznak benne” – jegyzi meg az intézet.
Ugyanakkor a felmérés adatai szerint az ukránok többsége, 71%-a ellenzi a választások jelenlegi megtartását. Körülbelül egynegyedük, 24% viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a választásokat a jelenlegi körülmények között tartsák meg. További 4% még nem döntött a véleményéről.
Arra a kérdésre, hogy milyen irányba haladnak a dolgok Ukrajnában, a válaszadók 45%-a azt válaszolta, hogy inkább vagy egyértelműen rossz irányba. 40% úgy véli, hogy jó irányba haladnak, további 15% pedig nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy jelenleg milyen érzéseik vannak a jelenlegi hatalommal kapcsolatban. Egy 12 érzésből/érzelemből álló listát kaptak, amelyből legfeljebb három választ kellett kiválasztaniuk.
A válaszadók legnagyobb része, 44%, csalódásról beszélt (növekedés a 2025. decemberi 36%-hoz képest), 33% szégyent jelölt meg (növekedés a 20%-hoz képest), 23% reményről beszélt (változatlan), 20% haragról (növekedés a 14%-hoz képest), együttérzésről – 16%-uk, gyűlöletről – 14%-uk (növekedés 11%-ról), közönyről – 12%-uk (növekedés 7%-ról). A legkevesebben a szimpátiáról (4%), a nevetésről (4%) és a büszkeségről (7%, mindhárom változatlan) beszéltek.
Ajánló
Az ukránoknak 2024 március végén kellett volna új államfőt választaniuk. A szavazást azonban elhalasztották a 2022 februárja óta az országban érvényben lévő hadiállapot miatt. Az ukrán hadiállapotról szóló törvény kizárja ebben az időszakban az alkotmány módosításának, valamint az elnök, a parlament és a helyi önkormányzatok választásának lehetőségét.
2025 decemberében Donald Trump új választások megtartására szólította fel Ukrajnát. Ezt követően Zelenszkij kijelentette, hogy kész 60–90 napon belül megtartani a választásokat, feltéve, hogy a nyugati országok segítséget nyújtanak a biztonság garantálásához.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Moszkva 2024. május 20. után (mandátumának lejárta után) Volodimir Zelenszkijt a „kijevi rezsim vezetőjének” tekinti, akinek legitimitását Ukrajnában is vitatják.
Augusztusban Mihajlo Fedorov, Ukrajna volt védelmi minisztere az elnök-, parlamenti és helyi választások megtartására szólított fel. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a harci cselekmények közepette az ország nem maradhat teljes jogú, kinevezett védelmi miniszter nélkül – „ez nem normális”.
Ajánló
Vlagyimir Putyin 2025 novemberében kijelentette, hogy az ukrán vezetés elvesztette legitimitását, és „alapvető stratégiai hibát követett el, amikor nem merte megtartani a választásokat”.
Zelenszkij viszont azt mondta, hogy a választások megtartása háborús konfliktus közepette az ország megosztottságához vezethet, és a választási folyamat elindítása veszélyt jelent az ukrán államiságra. „A választás jelenleg egyszerűen egy cunami az állam számára, amely megosztja Ukrajnát” – mondta augusztusban.
