Ukrajna akár 500 ezer további katonát is mozgósítani akar, főként a hónapok óta nem pihenő frontkatonák helyettesítésére – állította a kijevi védelmi minisztérium a Financial Timesnak.
A becslések szerint 330 ezer „kimerült katonának” rotációra van szüksége, amit az ukrán parlamentben jelenleg tárgyalt radikális katonai reform hivatott biztosítani – írja a lap. A fennmaradó újoncok „a veszteségeket pótolják és más katonai szükségleteket elégítenek ki” a minisztérium szerint.
Az orosz hadsereg február végi becslése szerint több mint 444 ezerre becsülte az ukrán veszteségeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt állította, hogy 31 ezer ukrán katona esett el az Oroszországgal folytatott kétéves ellenségeskedés során, ezt a számot még az ukrán ügy iránt szimpatizáló újságírók is valótlannak nevezték.
A sorozási reform, amelyről az ukrán parlament még ebben a hónapban szavaz, valószínűleg szigorú büntetéseket fog bevezetni a behívót megtagadók ellen, és 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítási korhatárt. A harcképes korú férfiaknak elektronikus úton kell majd benyújtaniuk személyes adataikat egy esetleges behívóhoz, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelyben a sorkatonáknak személyesen kell átadniuk a papírokat.
Az ukrán kormány 3,7 millióra becsüli a potenciális sorozottak körét – írja a lap. Ez a szám harmada annak a 11,1 millió férfi állampolgárnak, akik a reform utáni korosztályba kerülnének. A többiek vagy harcolnak, vagy rokkantak, vagy külföldön vannak, vagy a mozgósítás alól védett kritikus munkavállalóknak számítanak.
A leendő sorkatonák nagyrészt nem hajlandók válaszolni Kijev felhívására – írta a lap az Info Sapiens ukrán közvélemény-kutató cég februári felmérésére hivatkozva. Közel felük (48%) azt mondta, hogy nem hajlandó harcolni, míg 34%-uk igen. Csaknem 30 százalékuk azt mondta, hogy „egyáltalán nem” kész a mozgósításra, ez volt a legnépszerűbb válasz.
Arra a kérdésre, hogy miért vonakodnak belépni a hadseregbe, az ukránok a felszerelés minőségével, a nem megfelelő kiképzéssel, a halál vagy rokkantság kockázatával, a szolgálati idő hosszával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a rossz parancsnok által vezetett egységbe való beosztástól való félelemmel kapcsolatos aggályokat említették.
Ez utóbbi kockázatot gyakrabban említették, mint azt a veszélyt, hogy az orosz erők fogságába esnek – állapította meg a felmérés. Ez abban gyökerezhet, hogy a veszteségek számát nem veszik figyelembe, amikor egy katonai vezető teljesítményét értékelik a felettesei – vetette fel az Info Sapiens.
