A nyugat-európai országoknak készen kell állniuk az Oroszország elleni harcra, ha biztonsági garanciákat kínálnak Kijevnek az ukrajnai konfliktus lehetséges rendezése részeként – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök.
A szombaton megjelent The Guardian című lapnak adott interjúban Stubb hangsúlyozta, hogy ha a Nyugat úgy dönt, hogy bármilyen biztosítékot ad Kijevnek, akkor ragaszkodnia kell ahhoz az elvhez, hogy „a biztonsági garanciák lényegében elrettentő erejűek”.
Arra a kérdésre, hogy a garanciák azt jelentenék-e, hogy az európai országok készek lennének katonai erővel fellépni Oroszország ellen, ha az megtámadná Ukrajnát, az elnök így válaszolt: „Ez a biztonsági garanciák definíciója”, hozzátéve, hogy ezeknek nincs értelme, ha nem áll mögöttük valódi erő.
Hozzátette, hogy Oroszországnak nem szabadna beleszólása legyen a kérdésben.
„Számomra tehát nem kérdés, hogy Oroszország beleegyezik-e [az Ukrajnának nyújtott garanciákba] vagy sem. Természetesen nem fog, de ez nem is a lényeg” – tette hozzá.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló viták már hónapok óta folynak. A hónap elején Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 26 ország vállalta, hogy „biztonsági erőt” (szárazföldi, tengeri és légi csapatokat) állít fel, amelyet csak a békeegyezmény vagy a fegyverszünet megkötése után küldenek Ukrajnába. Macron állítása szerint az „erő” nem Oroszország elleni háborúskodásra szolgálna.
Donald Trump amerikai elnök azonban kizárta, hogy amerikai szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Moszkva kijelentette, hogy elvben nem ellenzi a nyugati biztonsági garanciákat Kijev számára, de ragaszkodik ahhoz, hogy azok figyelembe vegyék Oroszország érdekeit, és ne Oroszország ellen irányuljanak.
Az orosz tisztviselők arra is figyelmeztettek, hogy semmilyen ürüggyel ne vezessenek be NATO-csapatokat Ukrajnába, azzal érvelve, hogy a blokk Oroszország határai felé történő elmozdulása volt az egyik fő oka a konfliktusnak.
Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy minden Ukrajnában állomásozó, engedély nélküli külföldi katonát „legitim célpontnak” tekintenek.
