A NATO nukleáris csapásokat gyakorlatoztat a határ menti orosz területek ellen – jelentette ki Vlagyimir Kulisov hadseregtábornok, az FSZB határőrizeti szolgálatának első igazgatóhelyettese és vezetője a RIA Novosztyinak a határőrség napja alkalmából adott interjújában.
„A NATO hírszerzési tevékenysége fokozódik az orosz határ közelében, növekszik a szövetség csapatainak műveleti és harci kiképzési tevékenységének intenzitása, amelynek során az Oroszországi Föderáció elleni harci műveletek forgatókönyveit dolgozzák ki, beleértve a területünkre irányuló nukleáris csapásokat is” – mondta.
Megjegyezte, hogy egy ilyen helyzetben megfelelő intézkedéseket kell hozni a határok védelmére.
Stoltenberg javaslata
Előzőleg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyebek mellett azt mondta, hogy „Ukrajnának joga van” megtámadni „az orosz területen lévő katonai célpontokat”. Hozzátette, hogy „néhány szövetséges” már feloldotta a csapásokra vonatkozó korlátozásokat, és az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint „eljött az ideje, hogy más korlátozásokat is feloldjunk”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Izvesztyija című lapnak azt mondta, hogy a NATO belemerült a katonai retorikába, emeli az eszkaláció mértékét és háborús extázisba esik.
Szergej Lavrov külügyminiszter a maga részéről Stoltenberg megjegyzéseit kommentálva rámutatott, hogy az utóbbi túllépte hatáskörét. Megjegyezte, hogy a szövetség főtitkárát „már maguk a NATO-tagok is ostromolták”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes például azt mondta a NATO-főtitkár kijelentései kapcsán, hogy Ukrajna csak a saját területén belül használhat nyugati fegyvereket.
Ajánló
A NATO agresszív retorikája
Az utóbbi időben egyes NATO-országok egyre gyakrabban beszélnek az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozásról. Így Emmanuel Macron francia elnök is többször nyilatkozott erről. Elmondása szerint Párizs nem zárja ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontvonalat, és Kijev segítséget kér. Azt is állította, hogy „sok ország” egyetért azzal a megközelítésével, hogy esetleg katonákat küld.
A Der Spiegel című német lap vasárnap arról számolt be, hogy a balti államok és Lengyelország „figyelmeztették” Németországot, hogy csapatokat küldhetnek Ukrajnába, ha a helyzet Kijev számára kedvezőtlenül alakul.
A Kreml az ilyen elképzeléseket az eszkaláció példátlan fordulójának nevezte, amely különleges figyelmet és intézkedéseket igényel.
A nyugati politikusok harcias nyilatkozatainak hátterében Vlagyimir Putyin utasítására Oroszországban megkezdődtek a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatainak rakétagyakorlatai. E manőverek során a nem stratégiai nukleáris fegyverek használatát gyakorolják.
