Az Európai Unió figyelmeztette a nemzeti kormányokat, hogy az iráni háború miatti energiaválságot ne alakítsák pénzügyi válsággá – írja a Financial Times (FT).
A lap forrásai szerint az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy korlátozzák a javasolt intézkedéseket, mint például a lakosság energiatámogatását, az adócsökkentéseket és az árplafonokat. Brüsszel igyekszik elkerülni a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely féktelen inflációhoz és a költségvetési hiány felfutásához vezetett. Ez lesz a harmadik gazdasági válság az EU-ban hat év alatt a COVID-19-járvány és a 2022-es ukrajnai eszkaláció kezdete után.
„Ez a Bizottság összehangolt erőfeszítése” – mondta a lapnak Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
„Ami az egyik gazdasági szektorban történik, az az egész társadalomra kihatással lehet” – tette hozzá.
Az EU és a nemzeti pénzügyminisztériumok közötti tárgyalások során az Európai Bizottság ragaszkodott a „koordinációhoz és óvatossághoz” minden olyan intézkedés tekintetében, amelynek célja az energiaárak hirtelen emelkedésének enyhítése.
Számos ország, köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország, csökkentette az üzemanyagadókat, mások pedig az állami támogatásokra vonatkozó szabályok enyhítését szorgalmazták. Róma szintén ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel enyhítse a költségvetési politikát. Az európai biztos szerint az Európai Bizottság „technikai tanácsadást és segítséget nyújtott az országoknak azoknak a politikai eszközöknek és intézkedéseknek a kialakításához, amelyeket <…> a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetőségek keretein belül alkalmazni kívánnak”.
Az Iránnal folytatott háború az olaj- és gázárak körülbelül 60%-os emelkedéséhez vezetett Európában, és aggodalmakat váltott ki a dízel- és repülőgép-üzemanyag hiányával kapcsolatban. A konfliktus „hatalmas kockázatot jelent az infláció emelkedése szempontjából, az ebből fakadó összes negatív következménnyel együtt” – jegyezte meg Jørgensen. Korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának kezdete óta eltelt egy hónap alatt az EU üzemanyag-importjára fordított kiadásai 14 milliárd euróval nőttek. A gázárak Európában körülbelül 70%-kal, az olajárak pedig 60%-kal ugrottak meg.
Az államadósság aránya az EU GDP-jéhez viszonyítva a 2019 végi 77,8%-ról 82,1%-ra emelkedett a tavalyi harmadik negyedévben – írja a lap.
Ajánló
„A célzott állami politika segíthet enyhíteni a válság következményeit az energiaigény csökkentése és az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott kompenzáció révén” – nyilatkozta a múlt hónapban Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a „széles körű és korlátlan intézkedések” ellenkező hatást válthatnak ki, mivel túlzottan ösztönözhetik a keresletet és felpörgethetik az inflációt. Arra szólított fel, hogy a „ideiglenes, célzott és testreszabott” intézkedésekre összpontosítsanak.
Valdis Dombrovskis, a gazdasági ügyekért felelős európai biztos egyetért azzal, hogy a nemzeti pénzügyminisztereknek csak rövid távú rendkívüli intézkedéseket kell hozniuk, mivel a túlzott kiadások „súlyos pénzügyi következményekkel” járnak, figyelembe véve, hogy a COVID-19-cel és Ukrajnával kapcsolatos válságok, valamint a védelmi kiadások 2022-től kezdődő hirtelen emelkedése kevesebb pénzügyi mozgásteret hagyott a kormányoknak. „Hangsúlyozzuk, hogy korlátozott pénzügyi mozgásterünk van, ezért a tagállamok bármilyen intézkedésének ideiglenesnek és célzottnak kell lennie” – hangsúlyozta.
A Reuters a napokban arról számolt be, hogy Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei levelet írtak Wopke Hoekstra klíma-, nettó nulla és környezetbarát növekedésért felelős európai biztosnak, amelyben az Iránnal folytatott háború miatt emelkedő energiaárakra hivatkozva az energetikai vállalatok többletnyereségére kivetett adó bevezetését szorgalmazták. 2022-ben, az ukrajnai hadművelet megkezdése után kialakult energiaválság közepette az európai országok már számos intézkedést hoztak, többek között bevezették a rendkívüli nyereségadót, 15%-kal csökkentették a gázfogyasztást, és gázárplafont vezettek be.
