A közel-keleti háború tovább súlyosbította az európai vegyipar válságát, amelynek már eddig is szembe kellett néznie a magas energiaárakkal, a kereslet visszaesésével és a kínai gyártókkal folytatott versennyel – számolt be a Financial Times (FT).
A lap a válság szimbólumaként a rotterdami kikötői vegyipari klasztert említi, amely a világ egyik legnagyobbja. Az elmúlt évben a klaszter tíz vállalatából kettő bezárta üzemét.
Ezenkívül a Mitsubishi bejelentette, hogy leállítja egy korszerű gyártóüzem építését, amely MXDA-t – egy olyan kémiai köztes terméket – állítana elő, amelyet nagy teljesítményű bevonatokban használnak hajók, katonai járművek és egyéb ipari alkalmazások számára.
Bár a közel-keleti konfliktus némi enyhülést hozott, megzavarva a Perzsa-öbölből származó nyersanyagoktól függő kínai gyárak működését, ugyanakkor az energiaárak emelkedéséhez vezetett, és fokozta olyan fontos alapanyagok, mint a kőolaj árfolyamának ingadozását, ami közvetett hatással volt a vegyipari termékek piacaira – áll a cikkben.
Peter Huntsman, a Huntsman Corporation – amely egész Európában, többek között a rotterdami kikötőben is üzemeket működtet – vezetője a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy a közel-keleti események még jobban megnövelik az energiaárak szintjét, és rámutatnak Európa külső sokkhatásoktól való függőségére.
A lap által hivatkozott Cefic iparági szövetség adatai szerint az elmúlt négy évben hatszorosára nőtt a bezárt vegyipari üzemek száma Európában. A kontinens termelési kapacitásának csaknem 10%-át vesztette el, és a leépítések mintegy 20 ezer munkahelyet érintettek. A 2025-ös évre az európai vegyipari szektorba irányuló beruházások több mint 80%-kal csökkentek.
A piaci szereplők szerint az iparág problémái nemcsak a drága energiával, hanem a Kínából érkező fokozódó versennyel is összefüggenek. A perzsa-öbölbeli konfliktus előtt az európai vállalatok már szembesültek az olcsó kínai vegyipari termékek túlkínálatával, amelyek egy része az amerikai piacon bevezetett korlátozások miatt az EU-ba került.
A lap megjegyzi, hogy az európai vegyipar egységes, egymással összekapcsolt rendszerként működik: az egyik vállalat termékeit a másik nyersanyagként használja fel. Yvonne van der Laan, az amerikai LyondellBasell vegyipari csoport ügyvezető alelnöke szerint egyes gyárak bezárása láncreakciót válthat ki az egész szektorban.
„Ez aláássa az integrált értékláncok alapjait. Amikor ez megkezdődik, csak idő kérdése, hogy az egész ökoszisztéma összeomlik” – véli.
A Bayer alelnöke, Matthias Berninger viszont a helyzetet a „Jenga-torony” játékhoz hasonlította, amelyből fokozatosan eltávolítják a blokkokat, amíg az egész szerkezet össze nem omlik.
A rotterdami kikötő vegyipari klasztere egy egész Európára kiterjedő, csővezetékekkel összekötött vállalati hálózat része. Rotterdam Antwerpenhez kapcsolódik, amely egy másik nagy klaszter, és mindkettő vegyi anyagokkal látja el a német Rajna- és Ruhr-vidéket, amelyek Európa nehéziparának „szívét” jelentik, beleértve az autóipart is.
Az Atradius biztosítási csoport előrejelzése szerint 2026-ban az EU-ban és az Egyesült Királyságban a vegyipari termelés 2,2%-kal csökken, ami 1,8%-kal rosszabb a háború előtti elemzői várakozásoknál.
Ajánló
Korábban a WSJ arról írt, hogy az iráni háború és a kínai exportkorlátozások a kénsav árak emelkedéséhez vezettek, és aggodalmakat váltottak ki az élelmiszerek, papír, fém, számítógépes chipek és tiszta víz előállításához használt vegyi anyag elérhetőségét illetően.
