Hivatalos nyelv lehet az orosz Lettországban

Az orosz  nyelv hivatalos államnyelvvé emeléséről szavaznak február 18-án Lettországban, miután a rigai alkotmánybíróság január 20-i döntésében engedélyezte népszavazás kiírását az ezt célzó alkotmánymódosításról. Elemzők szerint a népszavazás sikere valószínűtlen. A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező balti volt szovjetköztársaságban tavaly ősszel indult kampány a népszavazás kiírására, amely során 183 ezer aláírás gyűlt össze a kezdeményezés támogatására. A lett törvények szerint népszavazás kiírásához legalább a legutóbbi parlamenti választásokon szavazásra jogosultak tíz százalékának, jelenleg 154 ezer választópolgárnak az aláírása szükséges. A népszavazási kezdeményezés rögös utat járt be, mígnem zöld utat kapott. Először hat független képviselő nyújtott be kérelmet a választási bizottsághoz a kérdés egyértelműbbé tételére vonatkozóan, mivel az eredeti szövegben nem szerepelt az alkotmánymódosítás tartalma, azaz az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítása.
Ezt követően harminc törvényhozó – többségükben a nacionalista Nemzeti Szövetség képviselői – a referendum megakadályozását, illetve a népszavazási törvény felülvizsgálatát kérelmezték az alkotmánybíróságtól. A referendum kezdeményezői válaszul utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba tervük meghiúsulásának esetére, a bíróság azonban nem gördített akadályt a népszavazás elé. Andris Berzins államelnök szerint az alkotmánybíróság korrekt és történelmi jelentőségű döntést hozott, ugyanakkor egy további nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a népszavazás „a nemzet egyetlen fontos problémáját sem fogja megoldani”. Az államfő múlt hónapban már a parlament elé terjesztett egy, az orosz második államnyelvvé nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot, a törvényhozás azonban leszavazta azt.
Valdis Domborovskis miniszterelnök ezzel szemben a kezdeményezés elutasítására szólította fel a választókat. Hasonlóan tett a nacionalista Nemzeti Szövetség párt is, amely tagja a kormánykoalíciónak.
A lett választóknak február 18-án arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a Lett Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely biztosítaná az orosz nyelv számára a második hivatalos nyelv státusát. Az államnyelv megváltoztatása a lett alkotmány öt paragrafusának módosításával lehetséges. A negyedik paragrafus, amely a hivatalos nyelvről rendelkezik, csak referendummal írható át. A népszavazás sikeréhez legalább a választásra jogosultak felének, azaz 772 ezer polgárnak kell igennel szavaznia.
Népszámlálási adatok alapján a volt szovjetköztársaság kétmilliós lakosságának közel 27 százaléka orosz, a nyelvet ugyanakkor a népesség 44 százaléka beszéli – mutat rá a moszkvai RIA Novosztyi hírügynökség. A rigai oktatási minisztérium adatai szerint az ország diákjainak közel egyharmada orosz nyelvű iskolába jár.
A nyelvhasználat a Szovjetuniótól való függetlenség 1991-es kikiáltása óta kényes ügynek számít Lettországban. A szovjet vezetés által szorgalmazott betelepítések révén az oroszok lett lakosságon belüli részaránya a II. világháború és 1990 között négy és félszeresére nőtt. Az elmúlt két évtizedben ezzel szemben az orosz kisebbség panaszkodott hátrányos megkülönböztetésre. A nyelvhasználat ügye azután került ismét középpontba, hogy az orosz kisebbség érdekeit képviselő Harmónia Központ párt a parlamenti helyek 31 százalékát szerezte meg a szeptemberi választásokon – a koalíciós kormányból ugyanakkor kiszorult.
Politikai elemzők szerint a népszavazás sikerének kicsi az esélye. A kezdeményezés ellenzői úgy vélik, hogy a népszavazás a lett nemzeti összetartás próbája lesz az ország destabilizálására irányuló kísérletek fényében, míg annak egyes támogatói – köztük Nils Usakovs orosz származású rigai polgármester – amellett érvelnek, hogy a referendum valójában nem a nyelvi kérdésről, hanem a kormány gazdasági és társadalombiztosítási politikájáról szól.
A kezdeményezés sikere esetén az orosz nemcsak Lettország, hanem egyúttal az Európai Unió hivatalos nyelvévé is válna.