Oroszország saját űrállomás létrehozását fontolgatja – erősítette meg a moszkvai sajtóban felröppent híreket hétfőn az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz igazgatója. Oleg Osztapenko közlése szerint a majdani űrállomásra úgy tekintenek, mint az orosz holdprogram űrbázisára. Azt is közölte, hogy a „távolabbi űr meghódítását célzó program” első szakaszát benyújtották a kormánynak.
Korábban az orosz sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az űrállomás a Hold körül keringene. A lenta.ru orosz hírportál szerint a Földet kísérő égitest meghódítása a Roszkozmosz alapvető feladatai közé tartozik az elkövetkező néhány évtizedben. Az űrhivatal programjában egy Hold körül keringő űrállomás és az égitesten emberi használatra kialakítandó bázis megépítése is szerepel. Az első ember vezette űrhajót a 2020-as évek végén küldhetik a Holdra. Novemberben még cáfolták a Roszkozmosznál, hogy 2017 után Oroszország saját űrállomást hozna létre, mondván, hogy előbb a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos kötelezettségeiket kell teljesíteni. Oleg Osztapenko nem zárta ki, hogy a saját állomásnak az építéséhez felhasználják a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára gyártott modulokat is. Orosz szakértők legalábbis komolyan foglalkoznak ezzel a lehetőséggel.
Igor Marinyin akadémikus, a Ciolkovszkij Kutatóintézet munkatársa szerint a három legyártott modul igénybe vétele reális és meglehetősen olcsón kivitelezhető elképzelés lenne. Ezzel ellentétben Andrej Jonyin akadémikus úgy véli, hogy a saját orosz űrállomásnak nincs gyakorlati célja és Oroszország csak megalapozatlan költségekbe verné magát. A Roszkoszmosz igazgatója azt is bejelentette, hogy már beérkeztek három űrkutatási vállalattól az új, szupernehéz hordozórakéta tervei, és a hivatal januárban választja ki közülük a legmegfelelőbbet.
Az orosz elnök szeptemberben előzetes jóváhagyását adta a szupernehéz hordozórakéták gyártására vonatkozó tervekre. Az Angara nevű hordozórakéta könnyű, középső és nehéz változata után egy teljesen új rakétatípus építésébe fognak. Ennek hordképessége első ütemben 70-80 tonna lesz, és elérheti a 120-150 tonnát is – mondta Dmitrij Rogozin, űrkutatásért és űriparért is felelős miniszterelnök-helyettes. A szupernehéz orosz rakéták gyártása 2020 után valósulhat meg. Az amerikai űrhivatal (NASA) augusztus végén jelentette be, hogy szupernehéz rakéta építésébe kezd, amelynek tesztelése legkorábban 2018 végén lesz. Ennek első változata 77 tonna hasznos terhet szállíthatna.
A Space Launch System (SLS) nevű rakétájával várhatóan 2025-ben ember indulhat a Marsra, és ezt a rakétát használnák a sokat vitatott aszteroidabefogó küldetéshez is.
Korábban írtuk: Oroszország 2017-ben saját űrállomás telepítésébe kezd
