A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által közzétett legfrissebb adatok szerint az amerikai dollár részesedése a globális devizatartalékokból közel 30 éve a legalacsonyabb szintre csökkent.
A washingtoni székhelyű intézmény által nyomon követett statisztikák szerint a dollár részesedése a hivatalos tartalékokból idén július és szeptember között 0,85%-kal csökkent, és jelenleg 57,4%-on áll, ami 1995 óta a legalacsonyabb szint. Az IMF a korábbi évekre vonatkozó statisztikákat nem közöl.
Az IMF júniusban jelezte a tendenciát, amikor egy hivatalos bejegyzésben megjegyezte, hogy a dollár csökkenése a világ országainak diverzifikációs erőfeszítései közepette következett be. Míg például az adatok azt mutatják, hogy a zöldhasú részesedése az elmúlt három negyedévben folyamatosan csökkent, addig a „nem hagyományos” valuták részesedése egyre nagyobb teret nyert.
A dollár az euróval szemben is teret vesztett. A harmadik negyedévben részesedése 20,02%-ra ugrott a második negyedévi 19,75%-hoz képest. A japán jenbe történő globális befektetések az elmúlt hat negyedévben megugrottak, a harmadik negyedévben 5,82% volt a részesedése.
Az adatok azt is mutatják, hogy megállt a kínai jüan részesedésének csökkenése a globális devizatartalékokban, amely kilenc negyedév óta tartott. A harmadik negyedévben a jüan részesedése 2,17%-ra emelkedett.
A csökkenő tendencia ellenére az IMF statisztikái szerint a dollár egyelőre továbbra is a domináns tartalékvaluta, az euró pedig szilárdan a második helyen áll.
A zöldhasú hosszú időn át a világ domináns valutájaként betöltött státusát az elmúlt években veszélyeztették az USA növekvő adósságával kapcsolatos aggodalmak és a Washington által riválisai, köztük Oroszország ellen bevezetett szankciók.
Ajánló
Az ukrajnai konfliktus 2022. februári kiéleződését követő oroszellenes szankciók részeként az Egyesült Államok elzárta az ország központi bankját a dolláros tranzakcióktól. Később megtiltotta a dollárbankjegyek exportját az országba, és élen járt a külföldön lévő orosz vagyon befagyasztására irányuló törekvésben. A Foreign Affairs magazin júniusban azt írta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „kétségtelenül más központi bankokat is elgondolkodtattak azon, hogy vajon a saját dollárban denominált esős napokra szánt pénzeszközeiket is zárolják-e, ha kormányaik összeütközésbe kerülnek Washingtonnal”.
Eközben a szankciók arra kényszerítették Oroszországot, hogy a dollármentesítéshez folyamodjon. Szeptemberi adatok szerint Moszkva és partnerei a BRICS gazdasági blokkban most a kölcsönös kereskedelmi elszámolások 65%-ában nemzeti valutát használnak. Az októberi kazanyi BRICS-csúcstalálkozón tartott beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy Washington szankciókkal és az országok nyugati pénzügyi rendszerhez való hozzáférésének megtagadásával a dollár fegyverré tétele „nagy hiba”, amely arra kényszeríti őket, hogy „más alternatívák után nézzenek, ami meg is történik”.
