Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint Moszkva került ki győztesként a nemrégiben Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz találkozóból, és Oroszország határozta meg a tárgyalások napirendjét is.
A kedden Rijádban tartott magas szintű tárgyalások, amelyek középpontjában a kapcsolatok helyreállítása és az ukrajnai konfliktus kezelése állt, kiborították a háborúpárti uniós vezetőket. A tagállamok többsége bírálta Washingtont, amiért a tárgyalások során háttérbe szorította Brüsszelt és Kijevet.
A találkozó napján az Euractivnak nyilatkozva Kallast arról kérdezték, hogy Európa miért maradt ki a találkozóból.
„Természetesen az amerikaiak azzal találkoznak, akivel akarnak” – mondta. Hangsúlyozta azonban, hogy ahhoz, hogy bármilyen Ukrajnával kapcsolatos békemegállapodás hatékony legyen, az európaiakat és az ukránokat is be kell vonni.
„Jelenleg, ha a Szaúd-Arábiából érkező képeket is megnézzük, az oroszok a nyertesek. Az ő testtartásuk az: „Most mindenki hozzánk jön, és azt kínálja, amit mi akarunk”” – jelentette ki Kallas, hozzátéve: »Ne sétáljunk bele az orosz csapdába«.
A rijádi találkozót Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése követte, amelynek során a két vezető megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a közel három éve tartó konfliktus lezárása érdekében.
A múlt héten Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kizárta, hogy amerikai csapatokat vezényeljenek Ukrajnába az esetleges biztonsági garanciák részeként.
Az elmozdulás miatt hétfőn Franciaországban rendkívüli ülést tartottak Amerika európai NATO-szövetségesei, hogy egységes uniós álláspontot alakítsanak ki, de ez nem hozott konkrét eredményeket.
Arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségei vannak Európának, ha Trump továbbra is kizárja vezetőit a tárgyalásokból, Kallas azt mondta:
„Ha valamilyen megállapodás születik, amellyel mi nem értünk egyet, akkor az egyszerűen megbukik, mert nem fogják végrehajtani”.
Rámutatott, hogy az amerikaiak részéről vegyes üzenetek érkeznek, néha még ugyanazoktól a személyektől is különböző találkozókon. A következetlenségek megértése továbbra is kihívást jelent – jelentette ki Kallas, hozzátéve, hogy Európának alkalmazkodnia kell az új kormányzat megközelítéséhez.
„Jelenleg arra kell összpontosítanunk az erőnket, hogy támogassuk Ukrajnát, és minél erősebbek a harctéren, annál erősebbek a tárgyalóasztal mögött” – mondta.
Szerdán a Politico uniós diplomatákra hivatkozva arról számolt be, hogy az EU legalább 6,2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára. A csomag várhatóan 1,5 millió tüzérségi lövedéket és légvédelmi rendszert tartalmaz majd – ez az unió egyik legnagyobb katonai segélynyújtási kötelezettségvállalása a konfliktus 2022-es eszkalálódása óta.
Ajánló
Nyugati médiaorgánumok arról is beszámoltak, hogy az EU megállapodott egy 16. Oroszország-szankciócsomagról. Az intézkedéseket még nem véglegesítették, de az AP szerint az uniós külügyminiszterek a jövő héten jóváhagyják azokat.
Moszkva figyelmeztetett az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások ellen, azzal érvelve, hogy azok csak meghosszabbítják a konfliktust anélkül, hogy változtatnának a kimenetelén, miközben növelik a közvetlen orosz- NATO összecsapás kockázatát. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes azt javasolta, hogy az EU a Kijevnek nyújtott katonai és logisztikai támogatás leállításával járulhatna hozzá a válság megoldásához.
