Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt a bizottsági meghallgatását követő tájékoztatóján újságíróknak hétfőn.
Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága jóváhagyta 12 igen 0 nem 3 tartózkodás mellett.
Kijelentette: Magyarország rendelkezik két kőolajvezetékkel, ezeket maximálisan használni kell, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni az energiát. A Tisza-kormány fogja használni a meglévő kapacitásokat -„nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy tartható lesz-e a rezsicsökkentett ár a modelljük szerint, azt mondta: természetesen, mivel nem rosszabb feltételekkel akarnak beszerezni, hanem jobb feltételekkel. „Magyarországnak – az a jó hír – van opcionalitása” – mondta.
A 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról elkezdték a tárgyalásokat, folyamatosan dolgoznak, a projektek menedzselését el kell végezni az uniós szabályok szerint, a struktúra kialakítása tart, a kifizetéseknek szeptember végéig kell megtörténni. A vissza nem térítendő rész 6,9 milliárd euró, a többi hitel, haladékra nincs lehetőség – ismertette. Hozzátette, hogy jó esélyt lát ennek sikeres megvalósítására.
A miniszterjelölt az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte. Közölte, hogy kiszámítható szabályokat kell hozni, tisztességes versenyt teremteni, zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben, és átlátható támogatásokat. A turizmusnak külön államtitkárságot hoznak létre, hogy „az ágazat újra megfelelően legyen stratégiailag irányítva” – mondta.
Az energia területén célzott energiahatékonysági programokat nevezett szükségesnek, és átlátható nukleáris stratégiát sürgetett – felül kell vizsgálni a Paks-2 szerződéseit – tette hozzá.
Ajánló
Kiemelte: a rendelkezésre álló humán erőforrás jó felhasználásával, tiszta célokkal, kiegyenlített pályával sikereket lehet elérni. A politikusoknak az a feladatuk, hogy ezt a környezetet teremtsék meg, és „a mi feladatunk ez lesz a következő néhány évben, hogy ez létrejöjjön Magyarországon”. Mert eddig ennek az ellenkezője valósult meg, „láttunk rögtönzést, kivételezést, korrupciót, közpénzből hizlalt kormányközeli hátországot”.
A magyar gazdaság növekedése nem azért lassult le, mert a magyar emberek ne dolgoznának eleget, hanem mert a kormány és gazdasági vezetése rossz gazda volt, nem alakult ki a bizalom – folytatta. Közölte: a gazdaságot a lakosság, az adófizetők érdekében kell vezetni. Nem lehet diplomáciai eszköznek használni, és nem lehet korrupt üzleteket kötni. A befagyasztott uniós források hazahozatalát nélkülözhetetlennek nevezte, a forrásokat a közlekedés, lakhatás, energiaipar szolgálatába fogják állítani, a 2027-től induló uniós ciklusban a zöldenergiára és a digitális átállásra fókuszálnak.
Nem engedheti meg magának az ország, hogy ezeket a forrásokat ne használja fel, a pénzeket az átlátható tiszta versenyre fogják fordítani – ígérte. Ezekkel a lépésekkel elindulhatnak az úton, hogy helyreállítsák a bizalmat, amely elvezet a kockázati prémium csökkenéséhez is.
A belgazdaságról elmondta: senki sem szeretné, hogy összeszerelő üzemmé váljon az ország, a gazdaságfejlesztési program lényeges eleme az innováció, az erre fordított forrást az új kormány a négyszeresére fogja emelni, stratupbarát környezetet építenek. Kiemelt szempontnak nevezte a versenyhelyzet visszaállítását.
Ajánló
Képviselők kérdésére az árrésstopról és a különadókról közölte: egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás, és a piaci folyamatokat hagyjuk érvényesülni. A folyamatosság elve alapján kell ezeket felülvizsgálni, ennek még nincs itt az ideje. A különadók megmaradnak a jelenlegi formájukban. A kereskedelmi szerződések titkosítottak – ismertette hozzátéve, hogy az összes szerződést átnézik, akkor tudnak állást foglalni.
Kijelentette: a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei magasak, 300 órát jelentenek, miközben 150 óra az uniós átlag. Mint mondta, efelé kell elmozdulni ezen a területen is.
A Mol jelentős regionális energiavállalat, nyilvános részvénytársaság meghatározó állami tulajdonnal, de nem terve és nem feladata az államnak a Mol tevékenységének befolyásolása. A cél, hogy a magyar energiaellátást szolgálja a cég, a tulajdonosok érdekeinek megfelelően, és továbbra is jól működjön. „Hatékonyan fogunk tudni együttműködni” – válaszolta a képviselőknek.
A Paks1 üzemidejének hosszabbítására azt mondta, nincs konkrét információjuk, mert sok szerződés titkos. Kapitány István fontosnak nevezte az üzemidő hosszabbítás korrekt megvalósítását.
