Karácsony: a liberális nyugat megrothasztja az ünnepet

Az általános toleranciához vezető úton a világ elveszítheti az egyik legfontosabb ünnepét – figyelmeztet az „Itogi” hetilap. Évről évre egyre gyakrabban támadják meg a Karácsonyt Európában és Amerikában. Volt nyugati birodalmak, amelyeknek bűnösségi komplexumuk van a volt gyarmatukkal szemben, politikailag korrekt módon próbálják lekenyerezni a migránsokat. Azok viszont nem akarnak asszimilálódni, és agresszív kísérleteket tesznek saját kulturális hagyományaik rákényszerítésére a Ó- és az Új világra. Ha a tolerancia eszméjét abszurditásig emelik, akkor lehet, hogy Szanta-Klausz és Tél Apó helyett ennek az ünnepnek szimbóluma lesz a gólyalábon járó tündér.
Már találkozhatunk ilyen példákkal. Nagy-Britanniában, például, a túlbuzgó tisztviselők kísérletet tettek iskolai karácsonyi műsorok betiltására, próbálták kitiltani az ünnepi pulykát a karácsonyi ebédből, vagy az irodák feldíszítését. És mindig komoly okot találtak rá: a húsz káros az egészségnek, nem szabad fenyőfát vágni.
Egyelőre az emberek nehezen tudják elképzelni, hogy ezt az ünnepet feláldozhatják tolerancia érdekében. Szakértők e mögött marketinget vélik látni. De van más vélemény is: „a karácsony elleni összeesküvés” csak születőben van, és hamarosan szemtanúi leszünk annak, hogyan mond le a világ a karácsonyfáról,  a betlehemezésről, a karácsonyi libáról.
Emil Pain az Etnopolitikai és Regionális Kutatások Intézetének igazgatója szerint ez a hagyományok veszélyes elmosódásáról tanúskodik:
 – A tolerancia az emberek közti érintkezés nem kényszer jellegű formáját jelenti. Ez a kultúrák közti párbeszéd, nem pedig rákényszerítés valamely bizonyos kultúrára. Sőt, egy államon belül a toleranciát korlátozzák az általánosan szükséges szabályok, és ezek a szabályok nemcsak az Alkotmányhoz és a törvénykönyvhöz kapcsolódnak. Szükség van bázis jellegű, kulturális hagyományok megőrzésére, amelyek az etnikai többség történeti hagyományaira alapulnak. Léteznek bizonyos kulturális szimbólumok, amelyek fontosak a migránsok adaptálásához. Ha nincsenek általános szabályok és feltételek, nehezebb lesz az embernek tájékozódnia a társadalomban, mert tudja, hogyan kell viselkednie. Ezért abszurd dolog azt állítani, hogy le kell mondani bizonyos nemzeti hagyományokról. Hagyományok nélkül nem fejlődhet az állam. Különben Oroszország baja nem az, hogy túl sok hagyománya van, hanem pont fordítva: az a baj, hogy a hagyományaink jelentős részét elveszítettük. És ez bonyolítja polgári társadalmunk alakulását – mondta befejezésül Emil Pain az Etnopolitikai és Regionális Kutatások Intézetének igazgatója.