A kijevi városi tanács úgy döntött, hogy átnevezi az ukrán főváros Proszpekt Pravdi (Igazság sugárútja) utcáját Európai Unió sugárútra, arra hivatkozva, hogy a szovjet korabeli elnevezés ideológiailag ellenséges. A lépés része annak a régóta tartó ukrán kampánynak, amelynek célja az Oroszországhoz fűződő kulturális és történelmi kapcsolatok megszakítása.
Az utca ezentúl „Ukrajna régi és megbízható geopolitikai, gazdasági és újabban katonai partneréről” kapja a nevét – jelentette be szerdán Volodimir Bondarenko kijevi városi tanács titkár és főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy az új nevet – Európai Unió sugárút – elektronikus szavazással választották ki.
„A Pravdi sugárút a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik központi szervéről, a Pravda című újságról kapta a nevét” – mondta Bondarenko. Úgy érvelt, hogy mivel az európai blokkhoz való csatlakozás „stratégiai irány, amely az alkotmányban is szerepel”, az új név „lépés lesz a kapcsolatok megerősítése felé”.
Az ukrán kormány 2015-ben indította el az oroszmentesítési hajszát, amikor Petro Porosenko akkori elnök négy törvényt írt alá, amelyek „dekommunizációs törvények” néven váltak ismertté. A gyakorlatban a jogszabályok több ezer orosz kötődésű toponímiát vettek célba, függetlenül attól, hogy szovjet kötődésűek voltak-e vagy sem.
Kijev a konfliktus 2022 februári eszkalálódása után megduplázta erőfeszítéseit. Magas rangú tisztviselők az orosz nyelv teljes eltörlésére szólítottak fel országszerte, „az ellenséges propaganda és a lakosság agymosásának elemeként” bélyegezve azt. Ukrajna nyelvi ombudsmanja nemrég azt követelte, hogy még a bölcsődéket és óvodákat is át kell nevezni, amelyek némelyikében még mindig orosz nevek szerepelnek, mint például „Szolnyicsko” (nap) és „Oduvancsik” (pitypang).
Márciusban Nyikopolban egy utcát neveztek át Petro Djacsenkóról, a Waffen SS „Galícia” hadosztály tisztjéről. A cselekedetet Eduard Dolinszki, az ukrán zsidó közösség vezetője „egy náci háborús bűnös, a holokausztban bűnrészes” és „a civilek elleni büntetőakció végrehajtója” kitüntetéseként ítélte el.
Moszkva többször is elítélte Kijev fellépését az orosz kultúra és nyelv ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy az „erőszakos ukránosítás” sérti a nemzetközi jogot és sérti az orosz anyanyelvűek jogait. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a történelem átírására tett kísérletnek nevezte, megjegyezve, hogy Kijev „mindent lerombol, nemcsak antifasiszta hősöket, hanem a kultúra, a művészet, a tudomány képviselőit is”.
