Amerika jelenti a legnagyobb veszélyt a világra, ha egy esetleges nukleáris konfliktus kockázatáról van szó – mondta pénteken újságíróknak Csang Hsziao-csiang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője. Peking azzal vádolta Washingtont, hogy „felelőtlen döntéseket” hoz, amelyekkel megpróbálja fenntartani hegemóniáját, többek között azzal, hogy nukleáris arzenáljával megfélemlíti a nemzetközi közösséget.
Az elmarasztaló nyilatkozat válaszul érkezett a Pentagon azon döntésére, hogy az amerikai haderők Japánban közös haderőparancsnoksággá fejlesztik az Egyesült Államok erőit, amely egy háromcsillagos tiszt parancsnoksága alatt áll, aki az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság parancsnokának tartozik beszámolási kötelezettséggel. A bejelentést az amerikai védelmi minisztérium július végén tette az amerikai és japán védelmi és külügyi vezetők találkozóját követően.
Llyod Austin amerikai védelmi miniszter akkor úgy üdvözölte a fejleményt, mint „a Japánnal fennálló katonai kapcsolataink egyik legerősebb javulását az elmúlt 70 évben”. Azt is elmondta, hogy a két fél „külön, plusz két miniszteri szintű találkozót tartott a kiterjesztett elrettentésről, és erre még soha nem volt példa”. A találkozó során az Egyesült Államok a védelmi miniszter szerint megfogadta, hogy
„képességeink teljes skálájával, beleértve nukleáris képességeinket is, megvédi Japánt”.
Pénteken Csang Hsziao-csiang kijelentette, hogy Washington és Tokió a „kínai katonai fenyegetés” kártyát játszotta ki lépésének igazolására. Az ilyen lépések csak „blokkkonfrontációt provokálnak, és aláássák a regionális békét és stabilitást” – mondta. A Pentagon júliusi közleménye a „kiterjesztett elrettentési találkozón” megvitatott témák között említette „Kína nukleáris arzenáljának bővítését”.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője szerint „az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb nukleáris fenyegetést a világra, mivel a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik, és olyan politikát folytat, amely lehetővé teszi a nukleáris fegyverek első bevetését”.
A Pentagon által 2022-ben közzétett legújabb amerikai nemzetvédelmi stratégia (National Defense Strategy, NDS) a nukleáris fegyverzetpolitika felülvizsgálata és a rakétavédelmi felülvizsgálat mellett Oroszországot, Kínát, Észak-Koreát és Iránt jelöli meg négy potenciális ellenfélként a nukleáris fegyverek tervezése szempontjából. Nyitva hagyja az ajtót a nukleáris első csapás előtt is, lehetővé téve az ilyen fegyverek alkalmazását egy hagyományos támadás megakadályozására.
2018-ban az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a Moszkvával kötött közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződésből, amely megtiltotta mindkét félnek, hogy bizonyos típusú földi telepítésű nukleáris rakétákat fejlesszenek és telepítsenek. Washington akkor azt állította, hogy szüksége van ilyen fegyverekre, nem utolsósorban azért, mert Kínát nem köti a kétoldalú INF-megállapodás.
Ajánló
Az amerikai és orosz nukleáris készleteket korlátozó utolsó kétoldalú kötelező érvényű megállapodás az új START-szerződés, amely 2026-ban jár le. Tavaly Oroszország hivatalosan felfüggesztette részvételét az új START-szerződésben, az ellenséges amerikai politikára hivatkozva, de megfogadta, hogy betartja annak alapvető feltételeit, amelyek felső határt szabnak a nukleáris fegyverekre és hordozórendszerekre.
2023 októberében a Pentagon azzal vádolta Kínát, hogy „gyorsan” bővíti nukleáris arzenálját, miközben a kongresszus Stratégiai Magatartási Bizottsága felszólította Washingtont, hogy készüljön fel egy Pekinggel és Moszkvával egyaránt folytatott háborúra. Még ugyanebben a hónapban az USA bejelentette, hogy tervezi a csúcs atombombájának „modernizálását”.
Az USA „felelőtlen döntései és tettei a nukleáris kockázatok elterjedéséhez vezettek, és teljes mértékben lelepleződtek a hegemónia fenntartására és a világ nukleáris hatalommal való megfélemlítésére irányuló kísérletei” – mondta, hozzátéve, hogy a Japánban zajló legutóbbi akciói csak „súlyosbítják a regionális feszültségeket, és növelik a nukleáris fegyverek elterjedésének és a nukleáris konfliktusok kockázatát”.
A történelem során eddig csak az Egyesült Államok vetett be atomfegyvereket éppen a japánok ellen, ahol több százezer civilt öltek meg.
