Kína vizsgálja annak lehetőségét, hogy részt vegyen az ukrajnai konfliktusról szóló, svájci rendezésű békekonferencián – közölte hétfőn Peking berni nagykövete, Vang Shihting a Neue Zuercher Zeitung című napilappal.
Svájc a múlt hónapban jelentette be, hogy tervezi egy békekonferencia megszervezését, amelyre „nyárig” kerülne sor. Konkrét időpontot nem tűztek ki, és a résztvevők listáját sem hozták nyilvánosságra. Ukrajna azonban jelezte, hogy Oroszország csak akkor kaphat meghívást, ha előzetesen beleegyezik egy sor előfeltételbe.
Peking állítólag szorgalmazza, hogy Moszkva is meghívást kapjon a béketárgyalásokra, és Vang hétfőn azt mondta, hogy minden félnek részt kell vennie a folyamatban lévő konfliktus lezárásában.
„Meg kell akadályozni, hogy a válság tovább súlyosbodjon, vagy akár elszabaduljon” – mondta a követ, megjegyezve, hogy Kína már előterjesztett egy stratégiát a konfliktus politikai lezárására, és hozzátette, hogy Peking figyelemmel kíséri a svájci javaslatot, és fontolgatja a részvételt.
„Minden ország területi szuverenitását tiszteletben kell tartani, és be kell tartani az ENSZ alapokmányát” – hangsúlyozta Vang.
„Támogatnunk kell, hogy Oroszország és Ukrajna a lehető leggyorsabban folytassa a közvetlen párbeszédet, hogy a helyzet fokozatosan de-eszkalálódjon” – javasolta a diplomata.
Moszkva „értelmetlennek” nevezte a javasolt békekonferencia tervét, és jelezte, hogy nem áll szándékában részt venni, még akkor sem, ha hivatalosan meghívják.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a múlt héten azt mondta, hogy a javasolt fórum a „Zelenszkij-féle békeformula” népszerűsítésének lenne szentelve, amelyet Moszkva irreálisnak minősített.
Ajánló
Zelenszkij terve többek között az orosz csapatok teljes kivonását és Ukrajna 1991-es határainak visszaállítását tartalmazza, Moszkva felelősségre vonását és jóvátétel fizetésére kényszerítését. Kijev alapvető követelései változatlanok maradnak, miközben a jogos orosz érdekeket figyelmen kívül hagyják – mondta Zaharova. Ragaszkodott ahhoz, hogy Svájc „elvesztette” semleges státuszát, és nem szolgálhat a békefenntartó erőfeszítések platformjaként.
Ukrajna nyugati támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy a békerendezés csak Kijev feltételei mellett valósulhat meg, és megesküdtek, hogy folytatják a fegyverszállításokat „addig, amíg szükséges”. Oroszország eközben hangsúlyozta, hogy semmilyen külföldi segély nem fogja megváltoztatni a konfliktus menetét.
Moszkva és Kijev között 2022 tavaszán Isztambulban tartottak béketárgyalásokat, de azok megszakadtak, mivel mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy irreális követeléseket támaszt. Vlagyimir Putyin orosz elnök azóta azt mondta, hogy az ukrán delegáció kezdetben egyetértett Moszkva egyes feltételeivel, de aztán nyugati nyomásra hirtelen visszalépett az alkutól.
A Kreml közölte, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de csak akkor, ha Kijev elismeri a „valóságot a helyszínen”.
