A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által magas rangú orosz katonai parancsnokok ellen kiadott elfogatóparancs érvénytelen – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, mivel Moszkva nem ismeri el a hágai székhelyű törvényszéket.
Az ICC kedden „háborús bűnökkel” vádolta meg Szergej Kobilas altábornagyot a nagy hatótávolságú légiflotta és Viktor Szokolov admirálist az orosz Fekete-tengeri Flotta élén.
A törvényszék azt állította, hogy a tisztek felelősek azért, hogy „támadásokat irányítottak polgári objektumok ellen”, és ezzel „túlzott mértékű járulékos károkat okoztak a civileknek”.
Az indoklás szerint Kobilas és Szokolov bűnrészesek voltak „az ukrán elektromos infrastruktúra elleni, legalább 2022. október 10-től legalább 2023. március 9-ig tartó sortűzben”.
Peszkov szerdán újságíróknak nyilatkozva megjegyezte, hogy Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumnak, és „nem ismeri el” a bíróság hatáskörét.
Elmondta, hogy nem ez az első olyan ICC-ítélet, amely orosz tisztviselőket vesz célba. „Azt is tudjuk, hogy különböző zárt eljárások vannak folyamatban, amelyeket titokban tartanak” – tette hozzá.
Tavaly márciusban az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen, mert állítólag részt vettek ukrán gyermekek Oroszországba való „törvénytelen” deportálásában.
Ajánló
Moszkva azt a határozatot is semmisnek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy a gyerekeket a biztonság érdekében evakuálták a frontzónából. Fenntartják, hogy az orosz területre menekített gyermekeket kérésre visszaadják szüleiknek vagy törvényes gyámjuknak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésére válaszul Moszkva büntetőeljárást indított a vádak mögött álló több ügyész ellen, mondván, hogy tudatosan vádoltak meg egy ártatlan személyt bűncselekménnyel, és később a bíróság elnöke, Piotr Hofmanski is felkerült Oroszország körözési listájára.
Az ICC legutóbbi vádjai nyilvánvalóan az ukrán energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadásokra vonatkoznak, amely 2022-ben kezdődött, miután Kijev október 8-án terrorista merényletet hajtott végre a stratégiai fontosságú Krími híd ellen. Bár ukrán tisztviselők kezdetben tagadták érintettségüket, később elismerték, hogy valóban ők álltak a támadás mögött, amely szerintük Oroszország logisztikájának aláásására irányult.
