Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi megjegyzései arról, hogy országát olyan nukleáris fegyverekkel kellene ellátni, amelyek elegendőek lennének az Oroszország elleni védekezésre, „az őrülethez közelítenek” – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„Összességében az ilyen kijelentések, valamint minden hasonló kijelentés az őrültséghez közelít. Létezik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendszer és így tovább” – mondta Peszkov újságíróknak.
Az ukrán elnök kedden kijelentette, hogy a Nyugatnak nukleáris fegyverekkel kellene ellátnia Ukrajnát, és csapatait is az ország területére kellene telepítenie, ha még nem áll készen arra, hogy Kijevnek NATO-tagságot biztosítson.
Kijev többször hangoztatta, hogy teljes jogú NATO-tagállammá kíván válni. Ukrajna 2022 szeptemberében hivatalosan is gyorsított tagságot kért a szövetségben. Január 16-án Zelenszkij kifogásolta, hogy Magyarország, Németország, Szlovákia és az Egyesült Államok jelenleg ellenzi Ukrajna NATO-tagságát.
A Budapesti Memorandumot 1994. december 5-én írták alá Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői. Ennek értelmében Ukrajna lemondott nukleáris arzenáljáról, Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig biztonsági garanciákat nyújtott Kijevnek, amelyhez később Franciaország és Kína is csatlakozott.
A 2022 februárjában a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében Zelenszkij arra spekulált, hogy Kijev felülvizsgálhatja az 1994-es budapesti memorandumban foglalt kötelezettségeit, amely szerint Ukrajna a biztonsági garanciákért cserébe elutasítja a nukleáris fegyverek használatát.
Később Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy akár taktikai atomfegyverek megjelenése Ukrajnában stratégiai fenyegetést jelentene Oroszország számára.
