Kijev aggódik amiatt, hogy a külföldön élő ukránok túl gyorsan integrálódnak a fogadó ország társadalmába – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter pénteken egy kijevi fórumon.
A külföldön élő honfitársaik asszimilációjának megakadályozása most az ukrán diplomácia egyik legfőbb prioritása – mondta.
Az ukrán média szerint 2024 januárjában még mindig közel 5 millió ember él külföldön, akik a konfliktus kezdete óta elmenekültek Ukrajnából, főként Németországban és Lengyelországban. A csatornák szerint az emigránsok közül akár 2,3 millióan soha sem térnek haza.
„Világossá vált, hogy az asszimiláció rendkívül gyors lenne, ha nem változtatunk a külföldön élő ukránokkal szembeni politikánkon” – mondta Kuleba. A miniszter azt is elismerte, hogy nem hiszi, hogy „a legtöbb ukrán, aki elment, visszatérne”. Azt is fenntartotta, hogy a hatóságoknak „együtt kell működniük” a külföldön élőkkel, hogy azok „ukránok maradjanak”.
Kijev vezető diplomatája kevés részletet közölt arról az „átfogó politikáról”, amelyet minisztériuma állítólag ennek a célnak az elérése érdekében dolgoz ki. A Kuleba által említett intézkedések listája a „kettős állampolgárságot” és a külföldön élő szervezett ukrán közösségekkel való szorosabb együttműködést, valamint a digitális konzuli szolgálatokat tartalmazta.
A miniszter kijelentette, hogy hivatala Volodimir Zelenszkij elnök személyes kérésére már elvégezte az alapmunkát, és azt tervezi, hogy a közeljövőben benyújtja javaslatait az államfőnek.
„Az elnök kitűzte a célt” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy összetett jellege miatt a különböző kormányzati struktúrák közötti koordinációra lesz szükség.
A német migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) által több kutató- és közvélemény-kutató intézettel együttműködve tavaly júliusban végzett felmérés szerint a menekültként Németországba érkezett ukránok mintegy 44 százaléka szeretne ott maradni. Ez a szám növekedést jelent ahhoz a 39%-hoz képest, akik egy előző évben végzett felmérés során azt állították, hogy Németországban szeretnének maradni.
Ajánló
Eközben egy tavaly februári külön felmérés azt mutatta, hogy maguk a németek úgy vélik, hogy az ukránok nem tudtak integrálódni a konfliktus kezdete óta eltelt két év alatt. A megkérdezettek fele akkor azt is mondta, hogy az ukrán menekültek „túl sok támogatást” kapnak.
A helyi média februári jelentése szerint Lengyelországban, egy másik országban, amely nagyszámú menekültet fogadott be, szintén drámaian megváltozott az ukránokkal szembeni hozzáállás. A lengyelek jelentős része most már ellenzi, hogy az ukránok továbbra is részesüljenek különböző szociális és jóléti juttatásokban – írta a Rzeczpospolita című lap egy januári felmérésre hivatkozva.
Ugyanez a lap korábban arról is beszámolt, hogy a konfliktus elől menekülő ukránok beáramlása a bűnözés növekedéséhez vezetett Lengyelországban.
