Moszkva nem fogja eltűrni a nyugati országok „arcátlanságát”, és válaszolni fog diplomatáinak kutasítására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Taskentben a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
„Válaszolni fogunk, efelől ne legyenek kételyeik. Mert ilyen arcátlanságot eltűrni természetesen senki sem akar. Mi sem fogjuk eltűrni” – mondta a tárcavezető, miután hétfőn 22 ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt, az Egyesült Államok pedig ezenfelül elrendelte a seattle-i orosz főkonzulátus bezárását.
Lavrov szerint a történtek alátámasztják azt az orosz következtetést, amely szerint a világon és Európában kevés önálló ország maradt.
„Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülünkbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Szergej Lavrov a helyzetet a palesztinokra gyakorolt nyomáshoz hasonlította, amikor az amerikai fél az értésükre adta, hogy addig nem kapnak pénzt, amíg nem fogadják el a még ki sem alakított álláspontjukat. A tárcavezető szerint ez ugyanolyan zsákbamacska, mint Theresa May brit miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjai, amelyek „egyszerűen sértik az angolszász, a brit igazságszolgáltatást”.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati lépések azt mutatják, hogy ezen országok elitjei nem kívánnak hallgatni a közvéleményre. Szavainak alátámasztására a Die Welt című német napilap közvélemény-kutatását hozta fel, amelyben a válaszadók 80 százaléka az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése ellen foglalt állást.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az orosz diplomaták kiutasításának London és Washington a haszonélvezője, és ebből kifolyólag „folytatódni fog a leplezetlen oroszellenes kurzus”. Ő is kilátásba helyezte, hogy Moszkva „megfelelő választ ad majd” az Egyesült Államok és az Európai Unió által megtett lépésekre.
Megismételte azt az orosz követelést, hogy London haladéktalanul bocsássa rendelkezésre az összes, a Szkripal-ügyre vonatkozó információt. Mint mondta, Nagy-Britannia eddig semmiről sem tájékoztatta Oroszországot.
Zaharova a Facebookon az orosz külügyminisztérium nevében arra kérte a moszkvai brit és amerikai nagykövetséget, hogy juttassa el hozzá a brit fél által a Szkripal-üggyel kapcsolatban az orosz fővárosban akkreditált diplomaták között köröztetett nyomtatványt. A dokumentumról Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai külképviseletének vezetője tett említést a TASZSZ hírügynökségnek és a Kommerszant című gazdasági napilapnak adott interjújában.
Ajánló
Huntsman a nyilatkozatban az incidensről szóló „minőségi és meggyőző” beszámolónak nevezte a brit dokumentumot, amely „hasonló múltbeli esetekkel” hasonlította össze a Szkripal-ügyet. Az amerikai nagykövet egyébként az interjúban az Egyesült Államok „legjobb szövetségesének és barátjának” nevezte Nagy-Britanniát, ezért, mint mondta, „nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja”, ha brit területen ideggáztámadás ér egy brit állampolgárt és a lányát.
Kifejezte ugyanakkor az Egyesült Államok reményét azzal kapcsolatban, hogy létrejön Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója, ha a két fél „sikert” tud elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Mint mondta, a találkozó megrendezése nincs határidőhöz kötve.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel. MTI
