A francia kormány azt tervezi, hogy közvetlenül Ukrajnába küld egy kisebb katonai erőt, amely a kijevi fegyveres erők kiképzőjeként és Moszkva „elrettentéseként” szolgálna – jelentette pénteken a Le Monde című napilap a forrásaira hivatkozva.
A lap nem hozta nyilvánosságra, hogy hány francia katonai „kiképző” kaphatna potenciálisan engedélyt arra, hogy ukrán területre lépjen át, de azt írta, hogy soraikban lehet néhány „hagyományos egység is”.
A Le Monde szerint a francia különleges erők részt vettek a szomszédos Lengyelország területén az ukrán katonák kiképzésében és az ország Kijevbe irányuló fegyverszállításainak kísérésében is. Eddig azonban mindig „megálltak az ukrán határon” – tette hozzá. Nem világos, hogy a különleges erők egyes egységeit is Ukrajnába küldhetnék-e, ha Párizs úgy dönt, hogy végigviszi ezt a bejelentett javaslatot.
A kiképzés, amelyet Franciaország az ukránoknak „a földön” szeretne biztosítani, magában foglalja a légvédelmi rendszerek kezelését is – áll a pénteki jelentésben. Kijev föld-levegő fegyverzetű létesítményeit az orosz erők gyakran célba veszik – magyarázta a jelentés, hozzátéve, hogy „a francia katonák vagy [más nemzetek] katonáinak jelenléte potenciálisan megvédhetné az ukránok bizonyos területeit”.
A francia kormány állítólag úgy tekint egy ilyen csapaterősítésre, hogy az „stratégiai dilemmát” jelentene Moszkva számára – írta a lap, hozzátéve, hogy az „korlátozhatná” Oroszország célzási és csapásmérő képességeit. Különösen az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépek érkezése előtt bizonyulhat „nélkülözhetetlennek”, amelyre a tervek szerint még az idén sor kerül – tette hozzá a francia napilap.
Franciaország eddig tagadta, hogy csapatai közül bármelyik is jelen lett volna Ukrajnában a konfliktus idején – írta a sajtóorgánum. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn vitát váltott ki, amikor újságíróknak azt mondta, hogy a jövőben nem zárható ki a NATO-csapatok esetleges ukrajnai állomásoztatása.
„Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos módon csapatokat küldjünk a terepre” – mondta. „A dinamikát tekintve nem zárhatunk ki semmit. Mindent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.
Macron megjegyzései arra késztették az Egyesült Államok vezette NATO számos más tagját, köztük Washingtont, Londont, Berlint és Rómát, hogy kijelentsék: egyelőre nincsenek ilyen terveik. A francia elnök megjegyzéseit látszólag két balti ország – Észtország és Litvánia – is támogatta, akik szintén úgy nyilatkoztak, hogy egy ilyen lépés nem zárható ki.
Moszkva válaszul arra figyelmeztetett, hogy a NATO-erők Ukrajnába telepítése elkerülhetetlenné tenné a közvetlen konfliktust Oroszország és a katonai blokk között. Pénteken Stephane Sejourne francia külügyminiszter tagadta, hogy Párizs harci egységek küldését tervezné Ukrajnába, hozzátéve, hogy „mindent” megtesz az Oroszországgal való háború elkerülése érdekében.
Maga a francia elnök csütörtökön megerősítette megjegyzéseit, mondván, hogy szavai „átgondoltak és megfontoltak” voltak.
