A Corriere della Sera olasz lapban megjelent az „Öt európai szövetséges felhív, hogy mentesítsék Európát amerikai atomfegyverektől” című cikk. Jelenleg kb. 200 atomrobbanófej található Olaszországban, Belgiumban, Németországban és Hollandiában. Nemrégen Belgium, Németország és Hollandia felhívta az Egyesült Államokat, hogy vonja ki atomfegyvereit európai támaszpontokról. Ezt olyan európai politika alakítása nyitányának tekintik, amely függetlenebb lesz Washingtontól és nyitottabb Moszkva felé.
Fjodor Lukjanov, az „Oroszország a globális politikában” c. lap főszerkesztője szerint, annak ellenére, hogy az atomfegyverektől mentes Európa eszméje csábítónak tűnik, mégis van ebben a cikkben bizonyos alattomosság.
Teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet szó az USA egyoldalú kivonulásáról,
harcászati atomfegyvereinek kitelepítéséről Európából, ha nem lesz szó orosz harcászati rakéták kivonásáról, amelyek hazánk európai részében találhatók- jegyezte meg Lukjanov. – Tulajdonképpen a kérdést már érintették a lengyel és svéd külügyminiszter közös cikkében, amelyben arról volt szó, hogy Oroszországnak ki kell vonnia nukleáris rakétáit az Európai Unió határaitól. Világos, hogy a valóságban nem két, hanem egy javaslatról van szó.
Miben rejlik a kérdés bonyolultsága? – kérdezi Lukjánov. – Tegyük fel hipotetikusan, hogy az USA kitelepíti atomrobbanófejjel ellátott rakétáit szövetségeseinek európai támaszpontjairól. Ugyanakkor Oroszország eltolja nukleáris harcászati rakétáit kelet felé, az ország ázsiai részére. De kiemelnék egy nagyon fontos momentumot: a hagyományos fegyverek és haderők mennyiségi tekintetében Oroszország nagy mértékbe elmarad az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. Mi nem ellenezzük, hogy az európai kontinens, amely annyit szenvedett a XX. században, szilárd béke és nyugalom kontinensévé váljon. Elvben ez elérhető dolog, ha az atomfegyverek kitelepítése kérdését összhangba hozzák az Oroszország és az USA, Oroszország és az NATO közti katonai paritás kérdésével. Természetesen, ez alapvető és rendkívül bonyolult probléma, amelyet nem lehet gyorsan megoldani. Másodszor: nincs egység a NATO-tagok között Európa demilitarizálása kérdésében sem. Az Egyesült Államok azzal vádolja európai országokat, hogy pacifizmusuk miatt és amiatt, hogy nem kívánnak szükséges pénzt adni védelmi célokra, akadályokba ütközik a reális biztonság és hosszadalmas béke a XXI. században – olvasható a „Guardian” brit lapban, amely hivatkozik Robert Gaits, amerikai hadügyminiszterre. Egészében véve, Európa atomfegyverektől mentes kontinenssé válásának az eszméje helyes, de biztos vagyok benne, hogy e nagy cél elérése hosszadalmas jellegű, és csak felhívásokkal itt nem lehet eredményt elérni – véli Fjodor Lukjanov, az „Oroszország a globális politikában” c. lap főszerkesztője.
Ajánló
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
