Lengyelország közölte, hogy egy-két hétre elegendő lőszere van

Utolsó módosítás 2025-03-27 14:50 14:50

Lengyelország annyi lőszerrel rendelkezik, amellyel háború esetén akár két hétig is képes tartani a frontot, amíg a szövetséges erők megérkeznek – közölte az ország Nemzetbiztonsági Hivatalának vezetője.

Dariusz Lukowski szerdán a Polsat News helyi műsorszolgáltatónak nyilatkozva elmondta, hogy Lengyelország növeli a fegyvergyártást, hogy elegendő kapacitást hozzon létre egy esetleges orosz támadással szemben. A NATO-tagországnak 230 kilométeres határa van az orosz Kalinyingrádi exklávéval.

Moszkva következetesen tagadja, hogy agresszív szándékai lennének a NATO-országokkal szemben, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktust a katonai szövetség Oroszország határai felé történő terjeszkedése váltotta ki.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország tartalékai esetleg csak öt háborús napra elegendőek, Lukowski azt mondta, hogy ez „sok területen és lőszertípusban lehetséges”, bár nem minden lőszerkategóriában.

„Úgy vélem, hogy a harcok alakulásától függően egy-két hétig fenn tudjuk tartani a védelmi műveleteket a készletek jelenlegi szintjével” – mondta.

Lukowski szerint a helyzet a régebbi fegyverrendszerekhez való lőszerek esetében a legkritikusabb, amelyek gyártása már leállt.

Lukowski elmondta, hogy Lengyelország kiüríti készleteit, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának, de hangsúlyozta, hogy „ezt nagyon óvatosan tesszük”, és hozzátette, hogy „ebben a szakaszban feltöltjük ezeket a készleteket”.

Azt is mondta, hogy amíg az ukrajnai konfliktus tart, „időt nyerünk arra, hogy újraépítsük a [katonai] potenciálunkat – azt a képességet, hogy előállítsuk és feltöltsük ezeket a készleteket”. Lengyelország több olyan NATO-tagállam közé tartozik, amelyek szerint Oroszország fenyegetést jelent.

Varsó 2,6 milliárd dolláros „Keleti Pajzs” projektet indított a keleti határ megerősítésére, és tisztviselők jelezték, hogy a gyalogsági aknák kulcsszerepet játszhatnak.

Moszkva többször is nevetségessé tette azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint meg akarja támadni a NATO- vagy EU-államokat, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig „ostobaságnak” minősítette az ilyen kijelentéseket. Putyin azt is felvetette, hogy az orosz támadás feltételezett fenyegetését az európai politikusok arra használják fel, hogy megijesszék polgáraikat, hogy több forrást vonjanak ki tőlük, és igazolják a megnövekedett katonai kiadásokat.

Orosz tisztviselők szintén meggondolatlanságnak és eszkalációnak minősítették az EU fokozódó hadsereg-felépítését. A Kreml szerint a blokk konfrontatív retorikája és tervei akadályozhatják az ukrajnai konfliktus békés megoldásának esélyét.